Harangoskönyv - Tornyok magasában Erdélyben

Összefoglaló

Mindennapi életünket, falvakon és városon, évszázadokon át, a harangok szava igazgatta. Így hát megszámlálhatatlan szállal kapcsolódnak mindennapjainkhoz. Jelezték-jelzik az évek múlását, óév teltét, újév kezdetét. Templomba, lélekművelésre hívják az embereket mindenütt a keresztények által lakott területeken. Közel állnak mihozzánk, emberekhez: jót, vagy éppen rosszat jelez kongásuk számunkra. Szólnak az újszülött keresztelőjekor, esküvők alkalmával. Jelezték egykor a jégesőt, a földingást, a haláltusát is, amikor a lélekharangok adták hírül, ha valaki a másik partra készült távozni. Mi, emberek nyílt vagy titkolt lelki kapcsolatot teremtünk a hozzánk földrajzilag legközelebb álló harangokkal, azokkal, amelyeket naponta lakásunkhoz közel, nyitott ablakunkból hallunk. Hangjuk hiányában honvágy kél, zenebonájukat, ha újra halljuk, különös örömérzés tölti el lelkünket. A messzi Szibériából hazatért, megtört hadifoglyok lelkét is meglágyította a harangszó. Szemükből könnyet fakasztott, ha meghallották a szülőfalu harangjait. Minket, erdélyi magyarokat is a meghatódottság és a felsejlő reménység érzése kerített uralmába 1989. december 22-én, amikor meghallottuk az erdélyi harangok szűnni nem akaró hangját, azt a csodálatos és felejthetetlen nemes muzsikát, amely a rég remélt szabadság érkezését jelentette. A harangok technikatörténeti tárgyak, ötvös- és díszítőművészeti, egyház- és művészettörténeti kincsek. Egy-egy harang tisztes koránál fogva évszázadok eseményeinek néma tanúja. Könyvünk egyfajta könnyebb hangvételű harangos seregszemle, de inkább meghívó. A harangok hangjának láthatatlan szárnyán erdélyi körútra invitáljuk az olvasót. Felelevenítjük a hozzájuk kapcsolódó érdekességeket, nevezetességeket. Sok erdélyi-székelyföldi harang „megszólal” a mellékelt DVD-n is.