Alapvető társadalmi és gazdaságfilozófiai kérdésként vetődik fel ma és éles viták középpontjában áll a kérdés, hogy miként és milyen eszközökkel védhetők a gazdasági, szociális és kulturális jogok - vagy röviden "szociális jogok" - a piacgazdaság és a parlamenti demokrácia viszonyai között. Úgy tűnik, ez egyben e rendszerek továbbfejlődésének egyik kulcskérdésévé vált. Indokolhatja-e az egyén civilizációs igényeinek állami garanciája (vagy az arra való igény) a piaci szabadság korlátozását, amelynek mozgékonysága éppenséggel az igényelt javak megtermelésének a feltétele? Elsorvad-e a társadalmilag biztosított szociális szolgáltatások keretei között az egyén képessége arra, hogy gondoskodjék önmagáról? Mennyire mély a politikai egyenlőség és a szociális egyenlőtlenség ellentéte; valóban felborítja-e az egyik a másikat, méghozzá társadalmi méretekben? Elképzelhető-e valamiféle állandó arány a szabadpiaci és a szociális elemek között a társadalomban? Lehetséges-e félig-meddig rejtve, mintegy "a fű alatt" szociális célokat is követni, miközben betartjuk a monetáris közgazdasági "washingtoni konszenzust"? Hogyan alakul mindez a globalizáció körülményei között? A tanulmánykötet a különböző, idevágó nemzetközi szerződésekben és az azok értelmezését végző testületek állásfoglalásaiban megjelöli azokat a normatív iránymutatásokat, amelyek feltétlenül mérlegelendők a válaszok megadásakor. Ez annál is fontosabb, minthogy a nemzetközi szabályozást e területen a szükségesnél jóval kisebb figyelem kíséri.
E kötet másfél év munkájának a gyümölcse. Még 2020 végén határozta el néhány lelkes szakember, hogy megalapítja a Digitális Jogalkalmazás Munkacsoportot azzal a céllal, hogy a korszerű jogi technol...
Online ár:
3 950 Ft
Eredeti ár: 4 646 Ft
Online ár:
2 803 Ft
Eredeti ár: 2 950 Ft
Online ár:
2 470 Ft
Eredeti ár: 2 600 Ft
Online ár:
3 392 Ft
Eredeti ár: 3 990 Ft
Online ár:
19 000 Ft
Eredeti ár: 20 000 Ft
Online ár:
3 995 Ft
Eredeti ár: 4 699 Ft
0
az 5-ből
0 értékelés alapján