A talaj-növény-állat-ember tápláléklánc szennyeződése kémiai elemekkel Magyarországon

Összefoglaló

ELŐSZÓ
Jelen kiadvány célja, hogy tudományos igényű áttekintést nyújtson a környezetszennyező elemek forgalmáról, összefoglalja az e téren összegyűlt hazai és nemzetközi eredményeket közérthető formában. A tanulmány vizsgálja a szennyezések forrásait, az egyes elemek felhalmozódását a levegőben, vízben, talajban, növényben, tehát az ember környezetében. Hazánk környezeti állapotának bemutatásán túl ismerteti az ásványi elemek hiánya vagy túlsúlya által okozott betegségeket és tüneteket, utalva ezzel a lakosság potenciális vagy aktuális veszélyeztetettségére.
Megemlítjük, hogy olyan toxikus elemek mint az ólom, kadmium, arzén, higany stb. dúsulása a környezetszennyezés legveszélyesebb formáját jelentik, amely alapvető egészségügyi, gazdasági és ökológiai jelentőséggel bír. A daganatos, légúti és érrendszeri betegségek ill. halálokok ugrásszerű növekedése hazánkban szorosan összefügg a környezeti káros elemterheléssel. Az említett mikorelemek felezési ideje a talajban rendkívül hosszú, akkumulációjuk a tápláléklánc, ill. az élő szervezetek visszafordíthatatlan károsodásához vezethet.
Az MTA Talajtani és Agrokémiai Kutató Intézetében folyó kutatások évente sok millió forint kiadást jelentettek, melyek egy részét a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium biztosította. A kísérletek és vizsgálatok költséges infrastruktúrát, szabadföldi és laboratóriumi hátteret, szakképzett személyzetet igényelnek. A környezetvédelmi kutatások nem tekintenek hosszú múltra vissza, tulajdonképpen a vizsgálatok kezdeteinél tartunk. Másrészről azonban máris olyan alapvető ismeretekkel rendelkezünk, melyek megalapozhatják a szükséges védekezési beavatkozásokat, megfelelőbb egészségügyi határértékek és szabványok állapíthatók meg, ill. környezetkímélőbb technológiák terjeszthetők el. Megfogalmazhatók a fontosabb tennivalók, hatósági feladatok és kutatási prioritások is. Vissza
TARTALOM
1. Előszó..................................................................................7
2. Általános megközelítés..........................................................8
2.1. A környezetszennyezés forrásai és következményei.................9
2.2. A toxicitás problémája és a határkoncentrációk becslése.......17
2.3. A környezetszennyezés történelmi megítélése.....................19
2.4. A környezetvédelem kialakulása, előzményei.........................26
2.5. A műtrágyázással okozott környezetszennyezés általános
megítélése Magyarországon.............................................29
3. A nitrogénforgalom és a nitrátkérdés....................................36
4. A foszfor és a kálium forgalma, valamint a környezetterhelés....52
5. A környezetszennyezést okozó elemek, toxikus nehézfémek.......54
6. A svéd mezőgazdaság megítélése környezetvédelmi
szempontból.......................................................................65
7. Az alternatív (fenntartó, biológiai) és a kemizált mezőgazdaság
megítélése környezetvédelmi szempontból..............................72
7.1. Szemléletek az alternatív és a kemizált mezőgazdaságról......72
7.2. Az alternatív gazdálkodás általános megítélése....................75
7.3. A gazdálkodás energiamérlegeinek megítélése.....................79
7.4. Talajtermékenység megőrzése a fenntartó gazdálkodásban....81
8. A közelmúlt gazdálkodásának hatása talajaink szennyezésére és
összevetése Nyugat-Európával (Kádár Imre és Szabó Lajos)......86
9. Szakmai intézkedések,kutatási prioritások (Kádár I. és Szabó L.) 90
10. A település, ipar és a közlekedés légszennyező hatása és a
talajterhelés.....................................................................96
10.1. Hazai vizsgálatok értékelése (Budapest térsége, utak)......104
10.2. Saját vizsgálatok összefoglalása (Budapest, M7 út stb.)....116
11. Környezetszennyező elemek élettani hatása.......................143
11.1. Az ólom......................................................................148
11.2. A kadmium.................................................................152
11.3. A higany.....................................................................154
11.4. Ásványi elemek hiányával és túlsúlyával összefüggő
betegségek és tünetek.................................................160
12. A talaj-növény-állat tápláléklánc kísérletes vizsgálata............169
12.1. A szennyező elemekkel kapcsolatos kutatások specifikuma. 170
12.2. A környezeti kutatások feladatai Magyarországon.............171
12.3. A termőhely és a szabadföldi kísérlet ismertetése............174
13. A kukorica kísérlet eredményei 1991-ben...........................179
13.1. A 4-6 leveles állomány vizsgálata...................................179
13.2. A gyomosodás és a gyomösszetétel alakulása
(Kádár Imre és Radics László).......................................185
13.3. A levelek összetétele címerhányáskor............................190
13.4. A szem- és szártermések vizsgálata betakarításkor.........190
13.5. Kezelések hatása az esszenciális elemek tartalmára.........203
13.6. A csapvizes gyors lemosás hatása a levelekre..................207
13.7. A talajvizsgálatok eredményei........................................209
13.8. A talajbiológiai vizsgálatok eredményei
(Gulyás Ferenc és Kádár Imre)......................................211
14. A sárgarépa kísérlet eredményei 1992-ben........................216
14.1. A lombtermés vizsgálata gyökérképződés kezdetén...........219
14.2. A gyomosodás és a gyomösszetétel alakulása
(Kádár Imre és Radics László).......................................224
14.3. A sárgarépa gyökér- és lombtermések vizsgálata
betakarításkor...........................................................227
14.4. Kezelések hatása a gyökér minőségére
(Kádár Imre, Daood G. Hussein és Biacs Péter)...............234
14.5. A sárgarépa termésével felvett elemek mennyisége..........236
15. A burgonya kísérlet eredményei 1993-ban..........................240
15.1. A lombtermés összetételének vizsgálata virágzás
elején és végén...........................................................244
15.2. A gumótermés vizsgálata betakarításkor.........................250
15.3. A talajvizsgálatok eredményei........................................254
15.4. A talajbani Cr formáinak vizsgálata és jelentősége............257
15.5. A szomszédos parcellák szennyeződése...........................266
16. A borsó kísérlet eredményei 1994-ben...............................270
16.1. Kezelések hatása a zöld- és szárazborsó termésére..........273
16.2. Kezelések hatása a levelek összetételére virágzás elején...279
16.3. Kezelések hatása a zöldborsó szem összetételére.............285
16.4. Kezelések hatása a zöldborsó szem minőségére
(Daood Husszein és Kádár Imre)...................................287
16.5. Kezelések hatása aratáskor a melléktermés összetételére....... 290
16.6. Kezelések hatása a gyökérszimbiota mikroorganizmusokra
(Köves-Péchy Krisztina, Kádár Imre, Vörös Ibolya és
Bíró Borbála)..............................................................292
16.7. Összefoglalás. A fitotoxicitás megítélése (1991-1994)......296
17. Talajaink és növényeink összetétele nemzetközi
összehasonlításban.........................................................298
17.1. A vizsgálatok előzményei...............................................298
17.2. A búza és kukorica talajok átlagos összetétele néhány
országban..................................................................301
17.3. A termőhelyek %-os megoszlása összetételük és
ellátottságuk szerint....................................................305
17.4. A vizsgált növények összetétele......................................313
17.5. A magyar termőhelyek minősítése. Összefoglalás.............316
18. Takarmányozási kísérletek eredményei (Kádár Imre és
Fekete Sándor)...............................................................321
18.1. Alumínium-terhelési kísérlet brojlercsirkékkel 1990-ben.....321
18.2. Cd-terhelési kísérlet brojlercsirkékkel 1991-ben...............331
18.3. A Cd hatása egyes sejtvonalak életképességére...............345
18.4. Cd terhelési kísérlet tojó fürjjel 1992-ben