Hullarablás - A magyar zsidók gazdasági megsemmisítése

Összefoglaló

A holokausztig Magyarországon élt Európa egyik lagnagyobb és leggazdagabb zsidó közössége. Vagyonuk elrablását évtizedeken keresztül javasolták, követelték és tervezték a hazai politikusok, hivatalnokok, közgazdászok és értelmiségiek. A régóta áhított árjásítás a zsidótörvényekig bújtatott, majd 1938-tól nyílt formában zajlott, végül az 1944-es német megszállás után államilag szervezett, kaotikus fosztogatássá változott. Mialatt a holokauszt történetében páldátlan gyorsasággal Auschwitzba deportált zsidókat a nácik megölték, Magyarországon az elhurcolt szomszéd ékszerét, lakását, bútorát, ruháját, üzletét ellopva vagy kiigényelve, százezrek váltak a hullarablás tettestársaivá. Két fiatal történész sokéves hazai és nemzetközi kutatásai nyomán született meg ez a hiánypótló munka, amely a dualizmustól a Kádár-korszakig, Auschwitztól a svájci bankokon át egészen a kommunista költségvetésig követi a magyar zsidó vagyonok sorsát, és átfogóan elemzi a magyar történelem legnagyobb rablássorozatát.