Három Jókai Mór klasszikus: Török világ Magyarországon + Szép Mikhál + Bálványosvár (Jókai Mór Összes Művei) - Saját képpel

Összefoglaló

Ismertető: 1. - Török világ Magyarországon - A Török világ Magyarországon Jókai Mór 1853-ban megjelent romantikus történelmi regénye. Megjelent Törökvilág Magyarországon címmel is. - A történelmi regény a 17. századi Erdélyt idézi elénk. Valóságos történelmi személyek (I. Apafi Mihály fejedelem, Teleki Mihály főgenerális és a fiatal Thököly Imre) szerepelnek benne. A történet fő motívuma: Erdély függetlensége, amit a különböző politikai körök saját elképzelésük szerint akarnak megvalósítani. Az összecsapások sorra tragédiába torkollnak.

------------- 2. - Szép Mikhál - Mikhál, a paplány és Henrik, a hóhér házassága, majd Mikhál menekülése a hóhér házából és szerelmének beteljesülése Kalondai Bálinttal, Kassa bírójával egy szélsőségesen romantikus elemekkel megrajzolt tragikus végű szerelem története. A romantikus meseszövés lehetőséget nyújt Jókainak, hogy ezt a véres szerelmi drámát egy izgalmas, fordulatos kalandregény keretében mondja el. A történet hátterében II. Rákóczi György kora, a törökök elleni portyázó harcok, Kassa város mindennapi életének apró eseményei állnak. A felvidéki hegyek között megbújó rablók, a török fogságok és fogolycserék, a városi farsangi mulatság és a bíróválasztás ceremóniája, a korabeli háztartás apró műhelytitkai, a boszorkányos kuruzslás és varázslat misztikus hókuszpókuszai megdöbbentő helyismerettel, csillagászati, növénytani jártassággal, maradandó történeti, kultúrtörténeti, etnográfiai anyaggal lepi meg az olvasót, és teszi emlékezetessé a regényt. ------------- 3. - Bálványosvár - "A Bálványosvár Erdély egyik legvadregényesebb, lélegzetelállítóan szép táján játszódik. (…) A cselekmény ideje a 13.század, az a kor, amikor még a kereszténység mellett Erdélynek ezen a vidékén élt a pogány vallás is, s a történet éppen a két felfogás megütközését is ábrázolni kívánja. (…) -csodálattal adózunk Jókai Mór fantáziájának, mesélőkedvének, a magyar nemzeti múlt megszépítésén, humánus életeszmények közvetítésén fáradozó alkotókedvének, hogy a szűkszavú leírásokból, a tudományosan rendszerezett mondákból, nyelvi hagyományokból, mitológiai töredékekből megalkotta ezt a szemet gyönyörködtető, színes mesét. Befejezésül két modern író szavait idézzük Jókairól. Szerb Antal így írt róla: 'Amikor az ember Jókai regényét leteszi, úgy érzi, hogy ezt a könyvet még egyszer el fogja olvasni, ez nem egy múló pillanat eltöltése volt. És valami elkíséri az embert ifjúkori Jókai-olvasmányaiból egy életen át.' Móricz Zsigmond így fogalmazta meg Jókai varázsát: 'Jókai egy pogány volt, egy pogány istenfia, aki zengő és nagy lélekkel sugárzott szét… Valami csodálatos, felemelő életérzés volt ez: optimizmus az élettel szemben, igenlése mindannak, ami jó és erőadó ebben a siralomvölgyben' "