Grammatológia (első rész - Transzformálta: Molnár Miklós 1987-1989 - Magyar Műhely Baráti Kör Füzetek 10.) - Saját képpel

Összefoglaló

Ismertető: Az olvasó Jacques Derrida főművének magyar nyelvű fordítását tartja a kezében. A világhírű francia filozófus ezzel a munkájával alapozta meg a dekonstrukció irodalomelméletét. Ezen túlmenően a kötet egymáshoz lazán kapcsolódó tanulmányai egy egészen sajátos Rousseau-interpretációt is nyújtanak. Derrida a felvilágosodás emblematikus szövegeinek vizsgálata során mutatja be, mit is jelent a dekonstrukció fogalma. Az irodalmi és filozófiai szövegekkel való találkozások eseményeiben épül fel az a dekonstruktív olvasat, mely a nyom, a pótlék, az elkülönböződés és az eredet alakzatai köré szerveződik. A dekonstrukció nem pusztán olvasás és írásmód, de szükségszerűen metafizika-kritika és írástörténet is, mely tartózkodik attól, hogy metakritikává váljon. A Grammatológia a huszadik század második felének legtöbbet vitatott és sok nyelvre lefordított filozófiai szövegei közül való.- További ismertető: "Belelapozás".

------------------------------- A jelfogalom mindig magában foglalja a jelölő és a jelölt közti megkülönböztetést, mint – Saussure érvelése szerint – egyazon falevél színe és fonákja. A jelfogalom ezért ama logocentrizmus örökségén belül marad, ami egyszersmind fonocentrizmus is: a beszédhang és a lét, a beszédhangnak és a lét értelmének, a beszédhangnak és az értelem idealitásának abszolút közelsége. Hegelnél jól láthatjuk a hang különös privilégiumát az eszmeivé válásban, a fogalom létrejöttében és a szubjektum önmagának-való-jelenlétében. Ez az eszmei mozgás, amelyben hangzása révén mintegy az egyszerű szubjektivitás, a test lelke szólal meg… Jacques Derrida: Grammatológia