Tragédia Burmában
Cartaphilus Kiadó, 2006
Összefoglaló
"Barátom, barátom, megfeledkezik a keleti jellemről. Hogyan is fejlődhetnénk a magunk apátiájában és babonáival? Önök legalább törvényt és rendet hoztak. A rendíthetetlen brit igazságszolgáltatást és a Pax Britannicát. Pox Britannica az, doktor, vérbajos Britannica. Különben is kinek hozott békét? A hitelezőnek és az ügyvédnek. Persze, hogy fenntartjuk a békét Indiában, saját érdekből, de hová vezet ez a sok törvény és a rend? Még több bankhoz és még több börtönhöz." (...) "Nem tagadom, hogy bizonyos tekintetben modernizáljuk az országot. Nem tudjuk nem megtenni. De mire befejezzük, szétverjük az egész burmai nemzeti kultúrát. Valójában nem civilizáljuk, csak beledörgöljük a saját mocskunkat. Hová vezet ez a haladás, ahogy ön nevezi? A mi jó öreg gramofonokkal és keménykalapokkal berendezett disznóólunkba! Néha azt gondolom, kétszáz éven belül mindez - lábával a szemhatár felé intett - mindez eltűnik: erdők, falvak, monostorok, pagodák - nem marad belőlük semmi. A helyükön egymástól ötven méterre épített rózsaszínű villák pompáznak majd, végig a hegyoldalakon, ameddig ellát, egyik villa a másik után, és mindegyik gramofon ugyanazt a dallamot játssza. Az erdők mind letarolva - elpépesítve a News of the World számára, vagy beledarálva a gramofonok ládájába. De a fák bosszút állnak..."
Online ár:
6 375 Ft
Eredeti ár: 7 499 Ft
Online ár:
2 550 Ft
Eredeti ár: 2 999 Ft
Korfu-trilógia - Családom és egyéb állatfajták - Madarak, vadak, rokonok - Istenek kertje
A Korfu-trilógiában Gerald Durrell nemcsak a paradicsomi sziget, hanem családja és saját varázslatos gyermekkora természetrajzát is ellenállhatatlan humorral tárja elénk. Világszerte gyerekek és fe...
Online ár:
6 375 Ft
Eredeti ár: 7 499 Ft
ÉRTÉKELÉSEK
4
az 5-ből
1 értékelés alapján
Legnépszerűbb pozitív értékelés
Ugyan Orwell legelső regénye, és teljesen másra is vártam, hiszen a gyarmati hadseregben szerzett tapasztalatai alapján írta a művet, mégis jó kis olvasmány volt. Ez a könyv semmiféle ismeretséget nem hozott Orwellnek. Gondolom azért, mert akkoriban meglehetősen sok ilyen mű lehetett "piacon", jóval érdekesebbek is, sőt, szépen fésültek, és tartózkodnak attól a kényes témától, hogy a fehérek felsőbbrendűek. Ebből a szempontból egyáltalán nem kényelmes olvasmány, a szerző ugyancsak kifigurázza némelyik szereplőjét, mintegy archetípusokat állít fel: az adósságait ki nem fizető katonatiszt, a kövérségtől mozdulni is alig tudó bennszülött hivatalnok, aki egyre feljebb mászik az uborkafán, az eladósorsba jutott, nincstelen lány, aki "jó partit csinál", és így tovább.