Légből kapott vizeink I.

Összefoglaló

Megjegyzés: Színes fotókkal, fekete-fehér illusztrációkkal.
ELŐSZÓ
Immár a negyedik kötetet tartja kezében a Kedves Olvasó abból az antológia-sorozatból, amely a vízről, földi létünk egyik éltetőjéről összegyűjtött verseket, dalokat adja közre.
A Kárpát-medence folyói, vagy a tündéri Balaton ihlette alkotások után most arra vállalkozott a szerkesztő, hogy bemutassa: a légből (a szót 1813-ban Kazinczy alkotta a levegő-ég szavak összevonásából) kapott csapadék miként ihlette az írókat, költőket, zeneszerzőket.
A gondosan válogatott anyag - kiegészítve történelmi, tudományos magyarázatokkal, népi jóslásokkal - körbe vezet bennünket az esztendőn, tavasztól tavaszig mutatja be, hogy a természet miként ajándékozza vagy bünteti meg az embert, mikor épít, szerez örömöt, vagy mikor árasztja el, semmisíti meg környezetünket.
Igen, a természetben nagy a távolság a tarka szivárvány és a tomboló vihar, a szemerkélő eső és a napokig tartó, özönvíz-szerű esőzések között, s természetesen messze vannak egymástól e jelenségek-történések érzelmi kifejezési módjai is. Azt tudjuk, hogy a természetben rend uralkodik, noha most azt is gyakran gondoljuk, hogy ez felbomlani látszik, s ennek okozója az ember, aki beavatkozásaival veszélyezteti ezt a rendet, s olykor az ökológiai katasztrófa vízióját vetíti elénk. Sokszor mondjuk, hogy ilyen vagy olyan idő nem volt régen, kiszámíthatóbbak voltak az évszakok, most mintha szélsőségesebb lenne a természet, elmosódtak a tavasz, nyár, ősz és tél meghatározó jegyei, óvodába mentek gyerekek, akik nem láttak itthon havat, el-elmaradoztak az aranyat érő májusi esők, és még hosszan lehetne sorolni panaszainkat az utóbbi két évtizedről.
S lám, az idei tél mintha megcáfolta volna az előbbieket: hozott nagyon hidegeket és sok havat, beteljesítette a népi mondásokból fakadó bölcsességet és tapasztalatot. Az is lehet, hogy helyrebillen valamelyest a megbomlani látszó egyensúly?
Erre a kérdésre nem lehet egyértelmű választ adni, viszont a kötetben szereplőkre igen.
Áprily címadó kérdésére - Akarsz-e fényt? - gyönyörű választ kapunk: „S a verandán szétsugaraz a tavasz szőkesége", de a tudományos érdeklődést kifejező kérdésekre is választ kap az olvasó. Az irodalmi és zenei anyag inkább a természettel való találkozások ihletettebb, békésebb pillanatait közvetíti az olvasó felé. Legyen e kötet a szerkesztői szándék, s a kíváncsi, csendre és elmélkedésre vágyó emberek találkozásának forrása. Vissza
TARTALOM
I. Flóra bűvös hatalma 4
Vivaldi: A tavasz 5
Babits Mihály: Paysages intimes 6
Jékely Zoltán: Tavasz-hívó 6
Áprily Lajos: Tavaszodik I. 6
Áprily Lajos: Március 6
Szentimrei Jenő: Tavaszodik 7
Horváth István: Egy rigó szemén üzent a tavasz 7
Simon István: Reggel a kollégiumban 7
Csukás István: Márciusi hó 8
Simon István: Tél vége a Bakonyban 8
Hajnal Gábor: Télutó 8
Radnóti Miklós: Március 9
Cseh Katalin: Jó volna 9
Áprily Lajos: Akarsz-e fényt? 10
Áprily Lajos: Nő már a nap 10
Népi jóslás - tudományos indoklás 10
Vári Attila: Március 11
Áprily Lajos: Koratavasz 11
Szabó Lőrinc: Március a körúton 12
József Attila: Március 12
Mitől kék az ég? 12
Múltidéző... 13
Szombati-Szabó István: Tavaszi vers 14
Áprily Lajos: Áprilisi hangulat 15
Kovács András Ferenc: "Száll a tavasz..." 16
Népi jóslás - tudományos indoklás 16
II. Uránosz termékenyítő cseppjei 18
Váci Mihály: A tavaszi esőhöz 19
Váci Mihály: Eső-imádó 19
Hajnal Anna: Eső esik 20
Múltidéző... 28
Petőfi Sándor: A felhők 29
Móra Ferenc: Szeretem én nagyon... 29
Áprily Lajos: Fellegvonulás 30
Weöres Sándor: Felhők 30
Áprily Lajos: Új raj vonul 30
Áprily Lajos: Kis fehér felhők 30
Felhőformák Shakespeare-művekben 31
Páll Lajos: Július 32
Áprily Lajos: Nagy fehér felhő 32
Áprily Lajos: Labda fellegek 32
Babits Mihály: Mennyei színjáték 32
Múltidéző... 33
Mekkorák a felhők? 34
Mi tartja fenn a felhőket? 34
Miből állnak a felhők? 34
Mennyi vizet tárolnak a felhők? 34
Miért van vastagfelhős időben is többé-kevésbé világos? 35
Hogyan születik a csapadék? 35
Miért nem esik csapadék minden felhőből? 35
Fátyolfelhők játéka: három nap az égen 36
Népi jóslás - tudományos indoklás 38
Bölcsek véleménye a népi időjóslásról 39
Hajnal Anna: Szilánkok 40
Simon István: Megeredt az eső 40
Áprily Lajos: Esőcseppek 40
Radnóti Miklós: Keserédes 41
Kosztolányi Dezső: Áprilisi ezüst eső 42
Áprily Lajos: Eső 42
Áprily Lajos: Langyos eső 42
Hajnal Gábor: Májusi eső utazás előtt 42
Áprily Lajos: Altató 43
Hajnal Anna: Eső esik 44
Szabó Lőrinc: Eső-? 45
Derült égből eső? 45
Miért színes egy felhő? 45
Juhász Ferenc: Ének az esőhöz 46
Babits Mihály: Hajnali szürkület 47
Gál Farkas: Szívemet vérpirosra 47
Juhász Ferenc: Hajnali zápor 48
Berda József: Hajnali erdő 49
Flórián Tibor: Madarak édes edénye 50
Áprily Lajos: Megtisztulás 50
Simon István: Májusi eső 52
Gulyás Pál: Nyári zápor 52
Népi jóslás - tudományos indoklás 53
Jékely Zoltán: Langyos esőben 54
József Attila: Tavaszi sár 54
Váci Mihály: Meleg esőben 55
Szabó Lőrinc: Országos eső 58
Pető Kovács Júlia: Medárd 60
Népi jóslás - tudományos indoklás 60
Petőfi Sándor: Utazás az Alföldön 62
Zápor Budán 62
Anavi Ádám: Kiderül 63
Váci Mihály: Fényes intelmű 63
Weöres Sándor: Eső után 63
Radnóti Miklós: Zápor után 64
Áprily Lajos: Rigó 64
Múltidéző... 64
Simon István: Sikároson 65
Radnóti Miklós: Estefelé 66
III. Zeusz féktelen dühe... 68
Áprily Lajos: Gyilkos Apolló 70
Áprily Lajos: Aszály 70
Áprily Lajos: A mennynek mondom 70
Áprily Lajos: A szörnyeteg 70
Weöres Sándor: Vihar előtti csend 70
Áprily Lajos: Kánikula 71
Áprily Lajos: Jöjj, hűs eső 71
Szomjazó növények zaja 71
Múltidéző... 71
Weöres Sándor: Plein Air 72
Népi jóslás - tudományos indoklás 72
Radnóti Miklós: Július 72
Áprily Lajos: Az égi oszlop 73
Gomolyfelhő 73
Áprily Lajos: Viharfelhő 73
Shakespeare és a készülődő vihar 74
Áprily Lajos: Vihar előtt 74
Áprily Lajos: Viharfelhők 75
József Attila: (Jön a vihar...) 75
Áprily Lajos: Hogy hívtalak 75
Hajnal Anna: Amit egy zenekar... 76
Weöres Sándor: Szélroham 77
Áprily Lajos: Közeledő vihar 77
Nemes Nagy Ágnes: Vihar 77
Áprily Lajos: Az első égi szó 77
Áprily Lajos: Ismét viharban 78
Garai Gábor: Nyári viharok 78
"Elszakadhat"-e a felhő? 79
Múltidéző... 79
Felhőszakadás 79
Múltidéző... 80
Csanády János: Emlékezés egy rég lehullt esőre... 82
Váci Mihály: Zápor 82
Babits Mihály: A meglódult naptár 83
József Attila: Esik 84
Áprily Lajos: Akácerdő, viharban 84
Áprily Lajos: Zápor 84
József Attila: Eső 84
Áprily Lajos: Júniusi éjszakák 86
Áprily Lajos: Villámok 86
Horváth Imre: Esőcsepp 86
Tompa László: Sasok viharban 86
Csanády János: Alföldön 87
Kosztolányi Dezső: Haragszik az Isten 88
Áprily Lajos: Zivatar 88
Nemes Nagy Ágnes: Éj 88
Simon István: Égzengésben 89
A főisten dárdája 90
Múltidéző... 90
A villám mai leírása 90
A villám haszna 91
Múltidéző... 91
Kiss Benedek: Zápor alá régen álltam 92
Radnóti Miklós: Zápor 92
Áprily Lajos: Égzengés, II. 92
Áprily Lajos: Együtt velük 93
Jégszem hízhat a zivatarfelhőben... 93
Simon István: Jégverés után 94
Csanády János: Szárnyakon 94
Áprily Lajos: Éjjeli zene II. 95
Miért látható a villám? 95
Az ember szembeszáll! 97
Szabó Lőrinc: Vihar után 98
Áprily Lajos: Csendesülő vihar 98
Radnóti Miklós: Táj változással 98
Áprily Lajos: Vihar után, II. 99
Jékely Zoltán: Zsoltár özönvíz után 99
Lőrinczi László: Vihar után 100
Szabó Lőrinc: Szivárvány Pest fölött 100
Hiedelmek, magyarázatok a szivárványról 102
A szivárvány Shakespeare művében: ködszivárvány 103
Jékely Zoltán: Szivárvány Velencében 104
Hogyan keletkezik a szivárvány? 104
Babits Mihály: Mindenek szerelme 105
Múltidéző... 106
Radványi Péter: Tiszai ősz 107
Fényképmelléklet 112-144