1945 előtt Magyarországon csak kissorozatú tehergépkocsi-gyártás folyt. A háború utáni gazdasági fellendülés és a fennálló körülmények szükségessé tették a hazai nagyüzemi teherautó-gyártás mielőbbi megindítását. A kezdeti célkitűzés a polgári és honvédelmi feladatokat ellátó, lehetőleg egységes gépkocsitípus sorozatgyártására épült. Az eredeti elképzelés az volt, hogy az új magyar tehergépkocsit a Weiss Manfréd Művek, a főegységeket a Magyar Vagon és Gépgyár készítse, a készre szerelést az Ikarus végezze. E három gyár kooperációjából kellett volna megszületni az új magyar tehergépkocsi-gyártásnak. az előzetes tanulmányok mindinkább meggyőzték az illetékeseket és tervezőket, hogy a három gyár ilyenfajta kooperációja nehézségeket okozna, tehát komplex megoldás keresése volt a cél. A megoldást a márkanévül is szolgáló Csepel szigeten lévő volt Dunai Repülőgépgyár helyén új autógyár telepítése jelentette. A Népgazdasági Tanács a Magyar Népköztársaság Kormányától átruházott hatáskörben az 1949. november 3-án 322/16/1949. szám alatt hozott határozatában Csepel Autógyár Nemzeti Vállalat alapítását határozta el. Amikor a határozatot november 18-án kézbesítették, az egykori repülőgépgyár romhalmazának épen maradt vaskapuja fölött már ott állt a tábla: CSEPEL AUTÓGYÁR.
0
az 5-ből
0 értékelés alapján