Az irodalomtudomány alapjai-irányzatok

Összefoglaló

E könyv eleve lehetetlen, mégis szükséges vállalkozás. Lehetetlen azért, mert olyan rendszerezett tudást ígér címében, amellyel leginkább csak a természettudományok, és talán egyes társadalomtudományok bírnak. A "tudomány" és az "elmélet" kifejezések ugyanis azt sugallják, hogy többé-kevésbé pontosan tudjuk, mi vizsgálatunk állandó tárgya, és hosszú idő összehordta számunkra mindazokat a módszereket is, amelyekkel erről a tárgyról szabatosan beszélni tudunk. Az irodalommal való rendszerszerű foglalkozás azonban nem, vagy nem teljesen ilyen. Koronként, közösségenként, sőt személyenként is mást és mást tartunk irodalomnak. Másrészt, bár tudományunk gyökerei látszólag vagy kétezer vére nyúlnak vissza, mégsem alakult ki egységes terminológia, és nincs olyan módszertan sem, amely az irodalomtudomány megbízható magját alkotná. A természettudományok és a művészettudományok párhuzamosítása ezért mélységesen félrevezető. A monologikus természettudomány egy, az elmélettől független tárgy leírását végzi el. A művészetek tudományai nem tárgyat írnak le, hanem viszonyt, élményt dolgoznak ki, így az elmélet bekerül a dolog, a tárgy, a műalkotás létezésébe
TARTALOM
Bevezetés - Az irodalomtudomány szükségessége 7
Az irodalomtudomány jelensége 7
Az irodalomtudomány genezise - irodalom, irodalomtudomány és irodalomtanítás 10
Az irodalom teljes életintegrációjának időszaka - az irodalomtudomány előtti szakasz 12
A megértés problémává válása - az irodalom tudományos feldolgozásának kezdete, az irodalomtörténet kialakulása 14
Az interpretáció nélkülözhetetlenségének kora - az irodalomelmélet születése 18
Az irodalomtudomány fogalma és irányzatai 24
Az irodalomtudomány, mint hermeneutikai jelenség 24
Az irodalomtudomány irányzatainak tudományelméleti előfeltételei 26
A modern irodalomtudomány tipológiája 30
Az irodalomtudomány feletti fogalmi rendszer: a kultúraelmélet 30
Az irodalmi jelenség elemei és az irodalomtudomány típusai 32
A kulturális értelemképzés stratégiái és az irodalomtudomány típusai 34
A premodern 48
A premodern (eredet-kontextus) irányzatok 48
Az irodalomtudományi pozitivizmus - a történeti-filológiai gondolkodásmód 49
Az irodalomtudományi pozitivizmus általános jellemzői 49
Két tipikus kontextuális felfogás: Taine és Scherer 52
A filológia - a nyelv kérdése a történeti-filológiai diskurzusban 56
A pozitivista irodalomtudomány rendszere 60
A pozitivista interpretációs módszer 61
A diskurzus klasszikus változatának kritikája 63
A szellemtörténet 64
A szellemtörténet születése, háttere 64
A szellem fogalma 65
A történelem fogalma 67
A szellemtörténeti kutatás módszerei 68
A történeti diskurzus későbbi változatai 70
Általános tendenciák 70
Marxizmus 71
Lukács György 74
Az irodalomtudományi modernizmus 77
Az irodalomtudományi modernizmus általános kérdései 77
A modern irodalomtudomány háttere 77
A formaelméletek 78
Az amerikai Új Kritika elmélete és interpretációs elvei 80
Az irányzat története 80
A műalkotás-egyed fogalma és az egyes mű természetének megragadása 83
Az egyes mű rendszerszerű leírása 89
Az irodalom funkciója 94
Az irodalomtudomány mint diszciplína és intézmény 96
Az Új Kritika kritikus pontjai 97
Az orosz formalizmus 97
Az orosz formalizmus helye a modernizmusban 97
Az orosz formalizmus irodalomtudománya - a formalista módszer 100
A forma új metafizikája 104
A forma funkciója 107
A forma reális elemei 109
Formaszerveződés és interpretáció 112
Egy interpretáció: Eichenbaum Ahmatova monográfiája 114
A strukturalizmus 117
A strukturalizmus története 117
Formalizmus és strukturalizmus 119
A korai strukturalizmus változatai 122
A strukturalizmus elméleti alapjai - Saussure 132
Roman Jakobson - a langue összetevői és a poétikai funkció 139
Roland Barthes - a szemiológiai strukturalizmus 144
A strukturalista interpretációs technika 149
Irodalom 154