Véres város - Fegyveres ellenállás Budapesten, 1944-1945
Jaffa Kiadó, 2021
Összefoglaló
"1944. március 19-én Magyarországot megszállták a német fegyveres erők. Bár a náciellenes értelmiség javarészét letartóztatták vagy elhurcolták, bőséggel akadtak kisebb-nagyobb csoportosulások, szervezkedések, amelyek olykor egymással konspirálva, máskor önálló utakat járva igyekeztek menteni a menthetőt: rávenni a kormányzót a németekkel való szembefordulásra, majd az október 15-ei sikertelen kiugrási kísérlet után - az egyre fokozódó veszélyekkel dacolva - a maguk eszközeivel küzdeni a nácik és a nyilasok ellen, megóvni a nemzeti vagyont és mindenekelőtt menedéket nyújtani az üldözötteknek.
Bartha Ákos hatalmas forrásanyagra támaszkodva és az összefüggéseket megvilágító erővel feltárva mutatja be a budapesti fegyveres ellenállás fordulatokban és pálfordulásokban igencsak gazdag történeteit. Könyvéből kiderül, hogy a második világháború alatt a magyar fővárosban működő német- és náciellenes erők zavarba ejtően sokféle ideológiai háttérrel és motivációval rendelkeztek: voltak köztük konzervatívok, legitimisták, kommunisták, liberális demokraták, cionisták, sőt radikális jobboldaliak is. Az ismertebb példák mellett a szerző részletesen szól a kiugrás előkészítésén dolgozó tiszti szervezkedésekről, a németellenes nacionalista-fajvédő csoportosulásokról, a Teleki tér környékén összpontosuló cionista fegyveres ellenállásról és az embermentésben fontos szerepet játszó kisegítő karhatalmi alakulatokról. Felbukkannak kalandorok, árulók, provokátorok, kommunista akciógárdisták, szó esik a fegyveres ellenállás árnyoldalairól - és természetesen arról is, hogy sokan még a legsötétebb órákban is képesek voltak bátran és emberségesen cselekedni.
BARTHA ÁKOS (1982) történész, a Debreceni Egyetemen végzett magyar-történelem szakon, és ugyanitt szerzett doktori fokozatot történelemből 2012-ben. Az ELKH BTK Történettudományi Intézetének tudományos munkatársa, a Századok szerkesztője. Fő kutatási területe a 20. századi magyar eszme- és társadalomtörténet. Szakmai munkásságát 2019-ben Hanák Péter-díjjal jutalmazták. Könyve jelent meg a sárospataki falukutatásról (2013), a népi mozgalomról (2017) és Bajcsy-Zsilinszky Endréről (2019)."
Tedd kosárba mindkettőt egy gombnyomással!
A kettő együtt:
Online ár:
2 465 Ft
Eredeti ár: 2 900 Ft
Online ár:
1 275 Ft
Eredeti ár: 1 500 Ft
Online ár:
2 993 Ft
Eredeti ár: 3 150 Ft
Online ár:
3 800 Ft
Eredeti ár: 3 999 Ft
Online ár:
3 570 Ft
Eredeti ár: 4 199 Ft
Az utolsó nyár - Magyarország, 1944
A második világháború a magyar társadalom jelentős részének tudatában ma is nagyrészt 1944-45-öt jelenti, a front átvonulását, a bombázásokat, az erőszakot, a deportálásokat, Budapest ostromát. Enn...
Bevezető ár:
4 000 Ft
Eredeti ár: 4 999 Ft
Online ár:
2 465 Ft
Eredeti ár: 2 900 Ft
Online ár:
1 275 Ft
Eredeti ár: 1 500 Ft
Online ár:
2 993 Ft
Eredeti ár: 3 150 Ft
Akciós ár:
4 200 Ft
Online ár: 5 100 Ft
Eredeti ár: 5 999 Ft
ÉRTÉKELÉSEK
4
az 5-ből
4 értékelés alapján
Legnépszerűbb pozitív értékelés
Alapos, pontos, részletes feldolgozása egy érdekes, de szomorú témának. Bemutatja a németekkel, nyilasokkal különböző módokon szembeszálló ellenálló csoportok sokféleségét (kommunisták, cionisták, szélsőjobboldaliak…). Ugyanakkor kitér a németbarát magyar csoportosulások konfliktusaira, különbözőségeire is röviden. Rengeteg történet, és sokféle emberi sors elevenedik meg a könyv lapjain, számos ismert, illetve kevésbé ismert eset (például Bajcsy-Zsilinszky Endre, Mikó Zoltán, Kudar Lajos, Zsabka Kálmán). A könyv befejező fejezete kitér arra is, hogy a fegyveres ellenállás nem kifejezetten a fegyverhasználatot takarta, illetve, hogy a németekkel, nyilasokkal való szembeszegülés nem mindig jelentett előnyt a szovjetek szemében, és ami a legfontosabb, hogy a legtöbb esetben nagyobb kárt okoztak az ellenállók egy-egy akciójukkal, mint amekkora hasznot hajtottak volna, és ezt olyan ártatlan emberek szenvedték meg az esetek többségénél, akiknek az egészhez közük sem volt. A főszöveg egyébként 296 oldalt tesz ki, a felhasznált irodalom 31 oldalnyi (647 tétel), illetve 65 oldalnyi jegyzet (1837 darab számszerűen) is van még. Ami számomra még emeli a könyv értékét, az a 13 fotó, ami nagyon jól kiegészíti a leírtakat. 12 elírást, helyesírási hibát találtam a könyvben, ami persze nem a szerző hibája. Röviden hiánypótló kötet, méltó darabja a Jaffa Kiadó Modern Magyar Történelem sorozatának!