"Végbúcsúmat tiszta szívvel fogadjátok" - Csokonai naplófeljegyzései

Összefoglaló

Bálint Péter új regénye a halálát közelíteni érzõ Csokonai Vitéz Mihály gondolataiba öltözködik. Egy fiatal ember képzeletében peregnek le az elmúlt idõ képei: személyek tûnnek fel, közelállók, fájdalmasan nélkülözöttek, szeretettõl vagy haragtól feledhetetlenek, szenvedések, örömök, látomások és gondolatok - a végsõ összegzés költõi tételei. Az alaphelyzet kiélezett és drámai - mégis inkább a "bevégeztetett" nyugalma, a megéltek örökül hagyásának igénye és nem az élettõl való elválás kétségbeesett fájdalma jellemzi a hullámok gyanánt egymásra következõ futamokat. Sem a Bálint Péter által nagy leleménnyel, sokszor ironikus visszavetítéssel megalkotott, archaikus nyelv, sem a bõséges élmény- és hivatkozási anyag, sem az idõ mélyébe visszagyökerezõ filozófia nem gátolja az írói szándék sikeres kiteljesedését: úgy kelti életre Csokonai Vitéz elméjének mûködését, hogy mindannyian gondolatolvasókká válhatunk; már nem csak a tankönyvek lapjairól, de személyessé elevenedett élményekbõl emlékezünk a költõre, sorsára, rövid élete sodrására.