Réges-régen, a Földközi-tenger partján egy kis városkában, élt egyGiuseppe nev
ű
öreg asztalosmester, akit Kékorrúnak csúfoltak.Egyszer a keze ügyébe került egy fatuskó. Afféle közönségesfatuskó, amilyet télen f
ű
tésre szoktak használni. — Szép kis darab — mondotta Giuseppe önmagának —,valamit lehetne bel
ő
le faragni. Például asztallábat...Giuseppe feltette madzaggal meger
ő
sített ócska pápaszemét,megforgatta a fatuskót, és kisbaltájával elkezdte faricskálni. Alighogy hozzákezdett, valaki rendkívül vékony hangon felsikított. — Jaj, jaj! Mit m
ű
vel velem?