Rju Ungjong:
A Silla királyság ékköve 1.

Fájdalmakról, beteljesült és beteljesületlen szerelmekről, megvalósult és feladott álmokról, a történelem viharában vívott küzdelmekről szól ez a regény. Megkapó és felemelő történet egy kivételes királynőről, aki három királyság egyesítésével a lehetetlent vitte véghez. Az Ő hiteles források alapján megírt élettörténetén keresztül nyerhetünk most bepillantást a kora-középkori Korea titokzatos, ismeretlen világába, hiedelmek és rangok szövevényes rendszerébe, a barátságot, a lojalitást mindennél többre tartó hvarangok embert próbáló mindennapjainak kulisszái mögé.

A szerző

Rju Ungjong

1971-ben, Cshungnamban született. A Szöuli Művészeti Egyetem irodalom szakán végzett. A Tongan Ilbo napilapnál és a Sincshun Művészeti lapban publikál. Fontosabb művei: Iszan Csongcso király, Dioné

A történet szereplői

Tokman/Szondok királynő

Silla 27. uralkodója, Korea történelmének első királynője. A fiatalabbik Csinphjong király két ikerlánya közül. Apja születése után Munnóra és Szohvára bízza, sokáig a Taklamakán sivatagban él. Vidám, okos lány, aki sohasem esik kétségbe. Miután nevelőanyja Szohva futóhomokba zuhan, Sillába megy, hogy felkutassa a gyökereit. Férfiruhába bújik, és a hvarangok között keresi születése titkát, miközben beleszeret Kim Jusinba. Végül neki kell megvívni a váratlan szerencsétlenségek és tragédiák mögött álló, cselszövő Misillel, majd Kim Jusint és Kim Cshuncshut tanácsadóivá választva Szondok királynőként lefektetni a három ország egyesítésének alapjait.

Misil

Silla hősnője, a hatalom megszállottja. Kivételes szépségét és testi vonzerejét fegyverként használva több királyt és hvarangot magához láncol. Ugyanakkor kőszívű asszony, aki saját újszülött fiát, Pidamot is kútba dobja, mert úgy érzi, hogy nem lesz később hasznára. Kétszínű és gőgös, bár színleg kedves az alatta állókhoz, valójában lenézi őket. A tevonsinthong tagjaként semmi sem állhat útjába, hogy megőrizze hatalmát és dicsőségét.

Kim Jusin

A 15. phungvolcsu, kumgvangaja leszármazottja. Megfontolt, méltóságteljes, komoly természet, a harcművészetek mestere, ezért is a kaja frakció reménysége, de az igazcsontok és Pidam miatt számos nehézséget kell leküzdenie. Megzavarodik, amikor beleszeret a férfi álruhába bújt Tokmanba, de aztán rájön, hogy nő, és halála pillanatáig hű marad hozzá. Tokman munkájára építve később Kim Cshuncshuval közösen egyesíti az országot.

Cshonmjong

A jóslat szerint született ikerlányok közül az idősebbik, Tokman nővére. Finom megjelenésű és méltóságteljes, igazi királyi vér. Misil miatt úgy tesz, mint akit nem érdekel a hatalom, de értő szemmel figyeli a politikát. Kim Jongszu feleségeként szüli meg Kim Cshuncshut. Férje fiatalon meghal, Cshonmjong pedig a hvarangok között gyűjt támogatókat fia nagykorúságára várva.

Pidam

Misil és Csindzsi király törvénytelen kapcsolatának gyümölcse. Bizalmatlan, hideg, sötét természetű és nem mutatja ki az érzelmeit, de nagyon is vágyik a hatalomra. Misil kútba dobja, mikor Csindzsi király ígérete ellenére nem teszi királynévá. Munno neveli fel, és eleinte nem is tudja, hogy valójában Misil az édesanyja. Mikor erre rájön, meggyűlöli az asszonyt, de saját magát hibáztatja születése körülményeiért. Féltékeny lesz a Tokman és Jusin közti bizalomra és vonzalomra, végül Jomdzsonggal közösen lázadást szít.

Csinphjong király

Silla 26. uralkodója, születési nevén Pekcsong. Cshonmjong és Tokman hercegnők apja. Szemtanúja lesz annak, ahogy Misil meggyilkolja édesapját, Tongrjun koronaherceget. Akkor lesz király, amikor Csindzsit, apja öccsét letaszítják a trónról. Felesége, Maja királynő ikerlányokat szül, ami a Silla királyságban rossz előjelnek számít, ezért Misil ármánykodásától félve a fiatalabbik csecsemőt, Tokmant titokban a palotán kívülre küldi. Mikor a holtnak hitt lány később feltűnik, először meg akar tőle szabadulni, de ráeszmél tehetségére és éles eszére, ezért rövidesen már azért küzd, hogy övé lehessen a trón.

Maja

Csinphjong király felesége, kedves és gyengéd természetű nő. Ikerlányokat szül, de mivel fiú utód híján nem szólhat bele a politikába, Misil háttérbe szorítja.

Munno

A 8. phungvolcsu, a vívás és hadi stratégiák mestere. Komoly befolyással rendelkezik a hvarangok között, a hogukszon frakció létrehozója. Egy ideig Misilt segíti, de isteni sugallatra megvilágosodik, és szembe fordul vele. Titokban gondoskodik Pidamról és ő menti meg a bajba jutott Tokmant. Ezután eltűnik, és a hvarangok legendájává válik.

Szedzsong

Misil férje, aki feleségét tiszta szívvel szereti, de a királynővé válni vágyó asszony bábja csupán. Segít feleségének az arisztokrácia körében szövetségeseket gyűjteni, míg a szegénysége ellenére Misil szeretőjévé lett Szolvonnal és fiával, Podzsonggal is rivalizál.

Szolvon

Misil szeretője. Tisztában van vele, hogy a nő három királynak is felkínálta magát, ráadásul férjnél van, mégis őt választja. Bár jól tudja, hogy Misilnek nincs esélye Tokmannal szemben, mindvégig szerelme mellett marad.

Szohva

Tokman nevelőanyja. Szolgálólány Csinphjong király udvarában, mikor megszületnek az ikrek, aki mivel nem utasíthatja vissza királya parancsát, hogy megmentse a második hercegnőt, a Taklamakán sivatagba költözik vele. Tokman nem a vér szerinti gyermeke, mégis feláldozza érte az életét.

Érdekességek a Silla királyságról

Tudta-e, hogy…

• a három királyság kora Kr. e. 57-től a három királyság egyesítéséig, azaz Silla Kogurjó felett aratott győzelméig tartott?
• a három királyság (Silla, Kogurjó, Pekcse) közül Sillát alapították a legkorábban, Kr. e. 57-ben?
• Sillában 528-ban államvallássá tették a buddhizmust?

A hvarangok

A hvarangok arisztokrata családok katonai pályára lépett férfi tagjai voltak, akik így a nyugati világ lovagjainak feleltethetők meg. Az elitalakulat tagjai eredetileg főleg művészetekkel és buddhizmussal foglalkoztak. Később azonban, Silla országegyesítő törekvéseivel párhuzamosan egyre inkább előtérbe kerültek a harcművészetek és így elsősorban katonai csoporttá vált. A hvarangot egy tanács vezette, amelynek tagjai voltak a királyi hercegnő (mint Vonszanghva), a Gukszon (nagymester), a Pungvolcsu (angol átírásban Pungwolju, jelentése főkapitány, ő biztosította a közvetlen, mindennapi vezetést), és a még élő korábbi főkapitányok.

Az istenek országának útja

Sillát a ma embere számára nem egykönnyen megérthető társadalmi rendszer és szokások uralták. Ez volt az „istenek országának útja”. Silla lakójának feltétel nélkül követnie kellett a házasságok és csontok rendszerét. A házasságok rendszere egészen a Korjo dinasztia (918-1392) idejéig megmaradt, így egészen idáig a házasságokat – akik tehették – azzal a szándékkal kötötték, hogy akár a trónra is ülhessenek.

A sorozat forgatókönyvírói, Kim Jonghjon és Pak Szangjon a koreai történelemről

Először Csidzsung király hirdette meg az országegyesítés programját. Őt követte a trónon Pophung, aki államvallássá tette a buddhizmust, majd Csinhüng, aki az ország területének növeléséért háborúkba kezdett, és létrehozta a hvarangok szervezetét. A nagy álom végül Szondok királynő, az őt követő Csindok királynő és Mujol király uralkodása során vált valósággá. Ebben a hatalmas országegyesítő munkában Szondok nem csupán kiválasztotta és felelős beosztásba helyezte a kiemelkedően tehetséges Kim Jusint és a később nagy királlyá váló Kim Cshuncshut, de kialakított egy olyan utódlási rendszert is, amely a halála után lehetővé tette, hogy az őt követő uralkodók véghezvigyék az általa elkezdett nehéz feladatot.
A három királyság közül Silla kezdett el a legkésőbb fejlődni, ez az ország volt a leggyengébb, még termékeny földből is kevés jutott neki. Fennmaradása mindvégig kérdéses volt, ezért úgy gondoljuk, hogy a három királyság egyesítésének mozgatórugója a túlélési ösztön, nem pedig a hódítás vágya volt. Sok nagyszerű ember gyűlt össze ekkorra Szondok királynő körül: Kim Cshuncshu, Kim Jusin, Cshonmjong hercegnő, Csinphjong király, illetve Szolvonrang és Munno, a legendás hvarang is.