A szépségápolás sötét titkai

Összefoglaló

Mindannyian hallottunk már arról, hogy modern környezetünket elöntötték az egészségünket naponta veszélyeztető vegyületek, szennyezőanyagok milliói. Azzal viszont talán még nem mindenki nézett szembe, hogy valójában nem azért nehéz megszabadulnunk ezektől a mérgektől, mert az technikailag kivitelezhetetlen lenne, vagy mert nem ismerjük a toxinmentes életvitel módjait. Azért árasztjuk el velük naponta a szervezetünket, mert roppant módon kedveljük őket, akár legyenek azok kémiai, akár fizikai, akár információs toxinok. Élvezettel, szenvedéllyel és várakozással vesszük magunkhoz a sorsunkat megpecsételő anyagokat, és közben csodálkozva csóváljuk a fejünket azon, hogy világszerte drámai mértékben nő az intoleranciákkal és egyéb emésztőrendszeri gondokkal, autoimmun megbetegedésekkel, termékenységi problémákkal, daganatos megbetegedésekkel küszködők száma.
Bár az étkezések kapcsán sokan próbálnak egyre inkább törekedni a nagyobb odafigyelésre, a kutatások szerint egy átlagos európai nő reggel 10 óráig mintegy 165 különböző szintetikus vegyületet ken a bőrére és visz be a szervezetébe, pusztán csak a kozmetikumokkal: a különleges illatú parfümökkel, az igéző pillantást garantáló szemfestékekkel, csókálló rúzsokkal, örök fiatalságot ígérő krémekkel.

Ha szeretnél tudatosabb döntést hozni a drogériák végtelen polcsorai előtt állva, és ha fontos számodra a saját és gyermekeid egészsége, a Legkedvesebb mérgeink című sorozat első kötete kötelező olvasmány.
SZÁSZ MÁTÉ neurobiológus, diagnosztikai szakértő. Szakmai csapatával élsportolókat, olimpikonokat támogat a világ legfontosabb versenyeire való felkészülésben. Emellett rendszeres ismeretterjesztő előadások és Kösz, jól podcastje révén a széles közönségnek is segít a tudatosabb, egészségesebb életmód elérésében.
„Ha nem te vagy a legszebb nő egy fogadáson, akkor menj haza!” – mondta egykor Gábor Zsazsa, a magyar származású hollywoodi színésznő. Szavait viccesnek és ironikusnak szánta, mégis jól mutatják azt a szenvedélyt, amely a szépség iránti vágyhoz köti az egész emberi nemet.
Hogy ki lehetett az első asszony, aki úgy gondolta, hogy a bőrére kent anyagoktól vonzóbbá válhat, vagy képes lehet megbabonázni a férfiakat – nos, ezt nem tudjuk. Az azonban bizonyos, hogy már az első ilyen őskori nő is komoly kockázatot vállalt. A növényi színanyagok mérgezőek lehetnek, ugyanakkor nem is igazán tartósak és látványosak. Bárki volt is a szépség és a vonzerő első áldozata, nő vagy akár egy szellemeivel társalgó férfi, azt biztosan tudjuk, hogy a kozmetikai tudásunk fejlődésével egyre nagyobb veszélynek tettük ki magunkat.
Az ókori Egyiptomban a férfiak és a nők is festették a szemüket, aminek esztétikai, mágikus és olykor orvosi célja is volt. Jellegzetes fekete szemfestékük, a kohl ólom-szulfidból készült, aminek erős és tartós színe volt. Az egyik igen fontos toxikológiai szabályt azonban az egyiptomi orvosok nem ismerték. Az pedig így szól: Minden nehézfém minden sója mérgező.

A letöltéssel kapcsolatos kérdésekre itt találhat választ.