Véges és örök lét - Kísérlet a lét értelméhez való felemelkedésre

Összefoglaló

Edith Stein (1891-1942) monumentális művének magyar fordítása, évtizedeken átívelő hiánypótló munka.
Edith Steint, a Keresztről nevezett Szent Terézia Benediktát - akiről röviddel a szentté avatását megelőzően Szent II. János Pál pápa a Fides et ratio (Hit és ész) kezdetű enciklikájában is megemlékezett - a szent pápa Európa társvédőszentjévé is emelte.
A Véges és örök lét a létre irányuló kérdésfelvetés filozófiatörténeti útját bejárva jut el az örök létre irányuló filozófiai kérdésfeltevés lehetőségeinek eltárásához, és rámutat arra, hogy megértési aktusként a hit szolgálhat a keresztény filozófia értelmeként és lehetőségeként.
Edith Stein Aquinói Szent Tamás De veritate című munkájának fordítását követően kezdett el intenzíven foglalkozni a lét kérdésével. A kötet filozófiai traktátusa nem veszít értékében a majd száz évvel ezelőtti célkitűzéséből, amikor a filozófiai gondolkodást alapvetően keresztény alapokra helyezve ad választ a lét értelmére irányuló kérdésre. Stein e tekintetben nem egyszerűen követi kora neoskolasztikus irányvonalát, hanem túllépve azon, a philosophia perennis elve mentén a mindenkori kortárs filozófiai gondolkodással való párbeszédet sürgeti.
A kötet fő traktátusában az európai gondolkodástörténetet megalapozó gondolkodókkal lép párbeszédbe, és e hagyományon keresztül tárja fel a gondolkodás történetének keresztény hitéleti megalapozottságát, a hit aktusának a megértés folyamatában való jelentőségét, s ebben a tekintetben az üdvtörténet filozófiatörténeti jelentőségét.
A főszöveget követő Függelék Martin Heidegger munkáiról írt tanulmányokat, valamint egy Avilai Szent Teréz Belső várkastélyáról írt tanulmányt tartalmaz, melyek a főmű megírását követően születtek, Edith Stein mégis a Véges és örök léthez kapcsolódónak tekintette ezeket.
A jelen fordítás a Herder Kiadó által 2006-ban megjelentetett Endliches und ewiges Sein. Versuch eines Aufstiegs zum Sinn des Seins, Edith Stein Gesamtausgabe 11/12 alapján készült.

A fordítóról:
Dr. habil. Varga-Jani Anna (1980) 2013-ban az Eötvös Loránd Tudományegyetem Filozófia Doktori Iskolájának Hermeneutika Programján szerzett doktori fokozatot Edith Steins Denkweg von der Phänomenologie zur Seinsphilosophie (Würzburg 2015) című munkájával, majd a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen habilitált 2022-ben Utak a vallás fenomenológiájában: Adolf Reinach, Max Scheler, Martin Heidegger, Edith Stein (Budapest 2024) című értekezésével.
Fő kutatási területe a XX. századi fenomenológiai-hermeneutikai gondolkodás, és a kor vallásfenomenológiai áramlatán belül Edith Stein és a fenomenológiai gondolkodás teológiai és neoskolasztikus összefüggései. Aktív kutatói és oktatói tevékenysége folyamán Varga-Jani Anna számos hazai és nemzetközi publikáción keresztül mutat rá a vallási gondolkodás XX. századi filozófiában betöltött meghatározó szerepére, és ennek az útnak Edith Stein által is történő kiépítésére. Kutatásaiban kiemeli, hogy a fenomenológia teológiai fordulata nem a heideggeri gondolkodásban és ezt követően a francia fenomenológiában valósult meg először, hanem már egy generációval korábban, az 1910-es években intenzív vizsgálódások folytak az istentapasztalat fenomenológiai leírására vonatkozóan. Ezt a megközelítést képviseli a The Ontological Roots of Phenomenology. Rethinking the History of Phenomenology and Its Religious Turn (New York 2022) című munkája. Kutatásának másik fókuszpontja a nyugat-európai vallásfenomenológiai gondolkodás magyarországi recepciója, mellyel összefüggésben közös kutatásokat folytat a freiburgi Albert-Ludwigs Egyetem Katolikus Teológia Karának Filozófia Intézetével, és szakmai partnerkapcsolatot épített ki az Erfurti Egyetem Katolikus Teológia Karával. A nemzetközi Edith Stein Társaság (IASPES) bizottsági tagja, a Magyarországi Aquinói Szt. Tamás Társaság, a Német Vallásfilozófiai Társaság (DGR), a németországi Edith Stein Társaság (ESGD), a Széchenyi István Egyetem Vallás és Tudomány Kutatócsoportjának, a Szent II. János Pál Pápa Kutatóintézet Keresztény Filozófia Kutatócsoportjának tagja. 2022 óta a Makovecz Campus Alapítvány Collegium Professorum Hungarorum intézetének senior kutatója.