A bírói függetlenségről 1945 előtt és után I. - Tények és személyes emlékek
Szuverenitásvédelmi Hivatal, 2025
Összefoglaló
Ez a tényfeltárás az 1944–45-tel új korszakba lépő jogászvilágot az évtizedeken keresztül csorbává tett bírói függetlenség oldaláról vizsgálja: a kezdetektől a rendszerváltoztatásig – az ’56-os eseménysorokon keresztül az utánuk következő drámáig és a lassú változások engedélyezéséig, majd az Alaptörvényig terjedő vonatkozó mozzanatokat. Azokra is dokumentáltan kitér, amelyek napjainkig rejtve maradtak még a szélesebb jogásztársadalmon belül is.
Feltárja, hogy miképp épült ki az új hatalom 1945 és 1948 között, különös tekintettel az igazságügyi tárcára. Bemutatja, hogyan vált matematika kérdésévé a marasztaló ítélet; miképp szerzett nem kevés jogászi támogatással – a „folyó háború” során – hatalmat a Magyar Dolgozók Pártja, s mit tett programja megvalósításakor. Történt-e érdemi változás 1953 nyarától? Majd a kádári infernó bugyraiból feltárul, hogy a hatalomnak miért nem volt semmi „elég”. Oldalak olvashatók a Kádár-uralom legtitkosabb törvénysértő testületéről, a Koordinációs Bizottságról. Nem hallgat a feldolgozás arról, hogy Rákosinál 1953-ban, Kádárnál és körénél 1962-ben lettek bűnbakok bírók, ügyészek és ávósok. Ők maguk is súlyosan megsértették a törvényeket, de részben mások helyett távolították el őket. A munka feltárja az 1963-as és 1970-es közkegyelmi eljárások összefüggéseit is.
A négy és fél évtizedről írottakat az igazságügyi reformcsomag bemutatásáról s részbeni elodázásáról, valamint a korabeli ítélkezésről és a tárca alóli lopakodva menekülésről szóló fejezetek zárják.
Az újabb korszakba lépve okkal merült fel: hogyan tovább? Feltárul, miként indult a jogharmonizálással a teljes bírói függetlenség felé a honi jogalkotás, miképp jellemezhetők a szervezetileg s személyileg garantált bírói függetlenség első évei.
Mi volt a mindmáig titokban tartott 2008. szeptemberi vihar a Legfelsőbb Bíróságon? A kötet az Alaptörvény és a bírói függetlenség értékelésével zárul. Annak kifejtése sem marad el, hogy a szerző miért nem írta még tovább ezt a könyvet.
A kiadványban széles körű irodalomjegyzék segít az eligazodásban. Ismert és háttérbe húzódó jogászok, politikusok garmadáját felölelő életrajzok sorjáznak hosszú oldalakon keresztül. A feldolgozáshoz helység- és földrajzinév-, valamint névmutató, végül rövidítések jegyzéke készült.
A népbírák és esküdtszékek intézménye tekintettel hazai viszonyainkra s büntető eljárásunk reformjára
Friedmann Bernát. - Budapest :Pfeiffer, 1876. - Hasonmás kiadás.
Online ár:
5 525 Ft
Eredeti ár: 6 500 Ft
Online ár:
2 967 Ft
Eredeti ár: 3 490 Ft
Online ár:
4 301 Ft
Eredeti ár: 5 060 Ft
Online ár:
3 825 Ft
Eredeti ár: 4 500 Ft
Online ár:
6 255 Ft
Kiadói ár: 6 950 Ft