A város vidéke - A falusi lakosság életmódváltása az urbanizáció hatására

Összefoglaló

A falusi lakosság urbanizáció hatására bekövetkezett életmódváltása a szocialista korszakban felgyorsult. Egyrészt a kötelező beszolgáltatás és az erőltetett téeszesítés elől menekülő parasztság tömegesen költözött városra. Másrészt a rendszer célul tűzte ki a falu és város közötti kulturális, infrastrukturális, technológiai különbségek fokozatos csökkentését, ami fontos eleme volt a korabeli propagandának is. E jelenségeket vizsgálja a szerző változatos témákon keresztül a szocialista iparosítás egyik központjában, az egykori Leninvárosban, a mai Tiszaújvárosban és annak vonzáskörzetében. Miként jelent meg Leninváros - mint a szocialista városok egyik hazai ideáltípusa - a tervekben és a sajtónyilvánosságban? Mennyire volt élhető a megvalósult, mindennapi problémákkal terhelt város? Mi volt a jelentősége a faluról bevándoroltak életében a városi kiskerteknek és a garázsoknak? Hogyan hatott az új város és a gyárak a környező falvakra? Milyenek voltak a falusi lakosság elektromossággal kapcsolatos első tapasztalatai? Melyek voltak az elsőként megvásárolt háztartási gépek, és hogyan befolyásolta elterjedésük a hagyományos női szerepeket? Mit jelentett a kulturált kereskedelem? Milyen szerepet szántak a régi vásároknak, valamint a falusi presszóknak és cukrászdáknak? Többek között e kérdésekre ad választ a kötet korabeli sajtóanyagok, levéltári és narratív források felhasználásával.