Az irodalmi Tao sémája nagyjából ez: elindul egy nemzedék vagy csoport, s megérkezik néhány, a nemzedékből, csoportból korán kivált és saját poétikát kialakító, s az idő teltével megkorosodó, megtépett, de így még inkább saját sorsot s arcot nyert költői egyéniség. Megérkezik, de hová? A mai Kulcsár Ferenc, Tóth László és Varga Imre szinte semmiben sem hasonlít a felsorolás "másikaira": nehezen tudjuk őket elképzelni az egykori Egyszemű éjszaka (1970) c. versantológia közös burkában. Kulcsárnak ma már "Mennybe ér ősz feje": verseiben elsősorban a 21. századi ember emésztő spirituális éhségét, szomjúságát érezzük (s szó szerint a "verseiben", azaz a szavainak nemcsak a lexikális jelentésében, hanem a verssorok megformáltságában is); Tóth László kezdettől s máig az egzisztencia, a lét költője, s mint ilyen, mindent megért, de semmit sem fogad el teljesen, hogy minden maradhasson; Varga Imre pedig az a kevesek közül való költő, aki nem csak divat(séma)szerűen, hanem teljes egzisztenciájával (azaz költőként is sikeresen) a Tao útját (el nézést a tautológiáért!) járja (versei - egy remek haikuja szerint - "árnyékuk folyóján / gyökerüktől elúszó / kökénybokrok").
Vilcsek Béla szokatlan "hármas monográfiája", egyéb érdemei és értékei mellett, persze éppen azért izgalmas, mert e három különböző pályát és életművet az egykori közös indulás apropóján képes úgy egymás mellé helyezni és összevetni, hogy azok egymást is értelmezik.
Jelen tanulmánykötet azoknak az előadásoknak tartalmazza tanulmánnyá bővített változatát, amelyek egy készülő, új magyar irodalomtörténeti kézikönyv előkészítéseként megrendezett, a 19-20. századi ...
Online ár:
2 955 Ft
Eredeti ár: 3 110 Ft
Online ár:
2 708 Ft
Eredeti ár: 2 850 Ft
Online ár:
2 550 Ft
Eredeti ár: 3 000 Ft
Online ár:
5 400 Ft
Eredeti ár: 6 000 Ft
0
az 5-ből
0 értékelés alapján