A nemzeti emlékezet szerint történelmünk legfényesebb napjai 1848-49-ben voltak. Olyan másfél év volt ez, mellyel kivívtuk az emberiség jobbik felének csodálatát. A forradalom és szabadságharc ismert és névtelen hőseinek tettei keltették ezt a csodálatot. Az ő küzdelmük egy jobb és igazságosabb társadalomért sok esetben hősi halállal végződött, de önfeláldozó szellemiségük máig hat. A kor szereplői mindannyian hősök voltak. Az ifjú forradalmárok azért, mert félelem nélkül cselekedtek. A forradalmárok által kivívott szabadságot azonban meg kellett védeni. Fegyveres támadásra fegyverrel kellett válaszolni. S azok bátorsága, hősiessége sem volt kisebb, akik sokszor saját magukat is legyőzve vállalták ezt a harcot. A forradalmárok eszmék bűvöletében éltek, nekik tehát könnyebb volt a tetteket vállalni, mint azoknak a katonáknak, akik a társadalmi átalakulásnak legfeljebb csak végső céljait látták. Az önkénteseknek, a nemzetőröknek, a honvédeknek, volt császári tiszteknek a harc vállalása volt igazán hősies cselekedetük. Ezért lehetnek példák ma is. Ezért ápoljuk az 1848-49-es forradalom és szabadságharc emlékeit ma is. Ennek a sorsforduló másfél évnek a történetét már nagyon sokan megírták. Jelentős művek születtek, melyek a politikai eseményeket tárgyalják, a szabadságharc történéseit részletes munkában olvashatjuk, és a nemzetőrség, majd a honvédség kialakulását is több kiváló kiadványból ismerhetjük meg. Ennek ellenére rendkívül fontosak a helytörténeti jellegű munkák, melyek egy-egy régió 1848-49-es eseményeit dolgozzák föl.
Egy ilyen nagyszerű munkát tart a kezében az olvasó. A szerző, Varga László alapos forrástörténeti kutatások alapján dolgozta föl Nagymegyer, a Csilizköz és Alsó-Csallóköz korabeli történetét. A munka elsősorban a nemzetőrség és a honvédség régióbeli létrejöttét tárgyalja, de részletesen szól a hadi eseményekről is. A Város a hadak útján fejezetben az 1848-as események nagymegyeri vonatkozásait írja le, mintegy a korabeli emberek szemével láttatva, majd a szabadságharc Nagymegyeren és környékén lezajlott eseményeit, kiemelve Kazinczy Lajos alezredes tevékenységét. A Csilizköz 1848-49-ben fejezet anyaga a legegységesebb, a nemzetőrség és a honvédség kialakulását mutatja be alapos pontossággal. Az alsó-csallóközi települések (Alistál, Padány, Ekecs, Apácaszakállas, Nyárasd, Szilas, Nemesócsa, Bogya, Gellér, Tany) korabeli történetében rendkívül sok érdekes adatot találhat az olvasó. A könyvet a képek, táblázatok és forrásmunkák jegyzéke egészíti ki.
A szerző ismert helytörténész, munkája érdeklődésre tarthat számot nem csak a régió mai lakóinál, hanem tágabb környezetében is a történelem iránt érdeklődő laikus olvasóközönség körében.
Kovács László
0
az 5-ből
0 értékelés alapján