A jövő század regénye (Teljes mű, egykötetes kiadás)

Összefoglaló

... Az az önök rendszereinek hibája legelőször is, uraim, hogy az egész cél, amelyre irányozva vannak, nem tökéletes cél. Önök fel akarják találni a repülést azért, hogy azt hadviselésben használhassák, tehát emberölési kedvből, hiúságból, nagyravágyásból. Az ilyen célnak nem lehet pályakoszorúja. Régidő óta kínlódnak ezekkel, s sajátságos, hogy többnyire cipészek, bukott kereskedők, megvert hadvezérek foglalkoznak a repülés mesterségének találgatásával. Már 1786-ban repült egy sabléi lakatoslegény, a híres Besnier egy szárnyas géppel, amelyet saját maga kezével-lábával mozgatott. Át tudott vele repülni széles folyamokon. Következett rá Blanchard Párizsban, ki két esernyő alakú szárnnyal kísérté meg a repülést, azután a bécsi óraműves Degen. Mind megbuktak. Önök uraim, mielőtt az ég magasába készültek fölemelkedni, emelkedtek volna föl előbb a lélek magaslatába, és ne azzal a szándékkal keresték volna a repülés titkát, hogy majd e találmány segélyével százezreit az embereknek lehet biztos magasból leöldökölni, hanem gondoltak volna arra, hogy aki a repülés titkát feltalálja, amellett, hogy az örök békét hozza meg az emberiségnek, egyúttal megnyitja az egész földet a közös jólétnek, és a szabadságot és a világosságot elterjeszti a kerek földtekén. Hogy aki ezt kitalálja, meggátolja a népek elnyomását, szabaddá teszi a kereskedelmet, testvérré a nemzeteket, bőséget oszt a szűkölködőknek, tudományt a tudatlanoknak és jutalmat a munkának. Ezekért a célokért érdemes követelni hiányzó szárnyainkat! - Ezek az én céljaim...