Szeged vidámítása I-II.

Összefoglaló

Bajhalmokkal, árvizekkel, döghalállal, tűzvészekkel, hadjárásokkal teli majd két évezrede során ez a város volt Partiscum. Attila fapalotáját hurcoló áldott szent föld, száz nyelven beszélő népáradat hídja, országútja, csatatere, főesperessége, e réven igazlátók hiteles helye. Volt királyi kulcsos város, volt tatárdúlta néptelen puszta. Volt sókincstári központ. A hódoltság idején defterdári központ. A török után Végszeged városa.

De úthálózata okán a mindenkori kereskedelem empóriuma.
Ő volt az Alföld fővárosa, magyarok Velencéje, a boszorkányüldözés legsötétebbje.
Történelme során neve sokféle alakváltozatban íródott:
Sceged, Scegued, Scegved, Segad, Seged, Segedin,Segedium,Seghed,Sigid,Szüged,Szöged.
Ám minden riadalmas bajok ellenére olykor panaszló nóta glóriázta:
Szöged város jó helyön van,
Mert a Tisza közepin van,
Körüljárja azt a vize,
Rászállott a búsgerlice
A szóban forgó város, mióta iderajzolódott a Tisza partjára, női szokás szerint szerette magát a víz tükrében nézegetni. Viselte történelmi korok jelzőit, de a cicomát sem vetette meg, amelyeket leggyakrabban hízelgői, holmi „firkászok” aggattak rá.
Noha ezek nélkül sem nélkülöztek némi valóságmagot.
Ilyenkor Szeged iránt lírai vonzalom vonta délibábos fényekbe a várost.
Palotás város (A Hunyadiak idején is)
Szabad királyi város
Királyi kulcsos város
A Tisza fővárosa
Az Alföld metropolisa
Az Alföld Velencéje
Az Alföld Athénje
Az aranykalásszal ékesített Alföld
A Nap városa
Civitas Solis
A napfény városa (Mivel évi 2000 órán át süt a nap.)
Kisgöttinga ( A magasfokon művelt matematikai tudományok révén.)
Katolikus Szeged
Köznapi jelzői:
Sókincstári központ
Mezőváros,
Defterdári központ
Nagyszeged városa (A hódoltság 144 éve alatt.)
Nagymezőszeged városa
Mezőszeged városa
Végszeged városa (1686 után)
Ma:
Iskolaváros
Kórházváros
Katonaváros (volt)
Egyetemi város
Fesztiválváros
Fürdőváros
Palotás város (A rekonstrukció után is.)
Paprikaváros
Püspöki székhely
Vásárváros
De bűnös város, hol azért, hol épp az ellenkezőért.
Mátyás Fekete seregeinek garázdálkodása miatt
Dózsa György miatt
Az 1544-es béke fölrugása miatt
A hajdúk 1522-es sikertelen várvisszavételi kisérlete miatt
A hódoltság alatti eltörökösödés miatt
A boszorkánymáglyázás miatt
A török utáni hadisarc megtagadása miatt
Rózsa Sándor működése miatt
Kossuth Lajos imádása miatt
A Károlyi-forradalomban való aktív buzgalom miatt
A prolidikiben való aktív szereplés miatt
Mindazonáltal a facér Asztalos- legények Egyesületének különtermében, amelynek az ajtója fölött ez a Széchenyitől eredeztetett mondat állt, akár munkakönyvünkben:
„Isten áldja a tisztes ipart” még ha dalra fakadtunk elzengedeztük dicsekvő hálaénekünket:
Szeged város olyan község,
Benne élni gyönyörűség,
Benne élni, benne lakni,
Benne szeretőt tartani.