A kis Nicolas (I. kiadás)

Összefoglaló

FÜLSZÖVEG
Ezekkel a francia kisiskolásokkal mindig baj van. Pedig hát mint a báránykák. A kis Nicolas csak ül a padban, a többi ártatlan osztálytársával együtt, figyelnek a tanító nénire - akinek majdnem mindig szót fogadnak -, s a végén a tanító néni majdnem mindig ideges lesz, az igazgató úr a fejét fogja, a helyettes tanár betegállományba megy, s amíg a miniszter iskolalátogatása tart, addig a kis Nicolas osztályát bezárják a mosókonyhába.
De hát ki tehet róla, hogy a szakfelügyelő beletenyerel a kiömlött tintába, s utána megsimogatja a homlokát? Hogy a díszünnepségen Nicolas-ék egy kicsivel gyorsabban éneklik a himnuszt, mint a felsősök, és hiába győznek két sorral, még őket szidják össze? Tán ők a hibásak, hogy a fényképész elmenekül mielőtt elkészült volna az osztálykép?
Bizony ők cseppet sem hibásak, ez rendre kiderül ezekből a kis történetekből, a Franciaországban igen népszerű szerzőpáros, az író Goscinny és a mulatságos rajzok készítője, Sempé könyvéből. Ártatlan a kis Nicolas is és barátai, osztálytársai is.
A kis Nicolas álmélkodik, hogyhogy mindenki jót akar, mégis mindig összegabalyodnak a dolgok?
S álmélkodik az olvasó is: ezek a francia kisdiákok - hogy hasonlítanak a magyar kisdiákokra!