Az iszlám - a kezdetektől az Oszmán Birodalom létrejöttéig

Összefoglaló

Egyetlen ​nagy vallás sem lépett fel annyira nyomatékosan és leplezetlenül a világi hatalom megszerzésének igényével, mint Mohamed prófétáé. Az iszlám fogalma tehát nemcsak egy vallási közösséget jelöl, hanem azoknak a népeknek a történetét és kultúráját is, amelyek a Próféta tanítását követik.
A közelmúltig az iszlám történetét ritkán értékelték Európában úgy, ahogy az megilleti. Voltak, akik az Ezeregyéjszaka hatására mesés dicsfényben látták, mások meg az európai történelem egyszerű függelékének tekintették. Így figyelmen kívül hagyták, hogy milyen gazdag volt a középkori iszlám világ kultúrája, ha összehasonlítjuk azzal, amit a Karolingok utáni Európa vagy akár Bizánc produkált. Az iszlám országokban dinamikusan fejlődött a kereskedelem és a városi élet: virágzásának teljében Bagdadot több százezren lakták, akkor, amikor Európa legnagyobb városaiban alig tízezer ember élt. Minden iszlám városban legalább egy könyvtár és egy iskola működött, ami jelzi, hogy a művelődés intézményei a kor színvonalához képest meglehetősen elterjedtek. Nem vitatható annak a szellemi örökségnek a jelentősége sem, amit a Nyugat az iszlámtól kapott, különösen Spanyolország közvetítésével, ahol a két kultúra találkozott.
Claude Cahen professzor mindenekelőtt az iszlám gazdaságtörténettel foglalkozó munkáinak köszönheti nemzetközi hírnevét. A gazdaság és kereskedelem fejlődésének e művében is tág teret szentel. Emellett foglalkozik a városok és a sík vidék társadalmi struktúrájával, behatóan elemzi a politikai-vallási mozgalmakat, figyelemmel kíséri a kultúra változásait. A politikatörténetet sem hanyagolja el: nyomon követi az eseményeket az egységes arab birodalom létrejöttétől egészen a felbomlásig, a részállamok kialakulásáig, a mongolok betöréséig.