A Székelyföld - Válogatás (SZERKESZTŐ Katona Tamás)

Összefoglaló

Alig van ország, mely több természeti, történelmi és népéleti kinccsel bírna, mint a Kárpátok által körülölelt magyar haza; alig van ország, mely az észlelve vizsgálódónak több érdeket nyújtana, mint hazánk, s mégis alig van a civilizáció körvonalába foglalt, sőt még azon kívül eső terület is, mely oly kevéssé lenne ismerve és méltányolva, mint éppen hazánk. Pedig volt idő, midőn egész Európa rettegte hatalmunkat; de elvonult azon kor, midőn a föld népei nyugalmukból felzavartatva, útra keltek új haza és zsákmány felett tépelődni egymással; s ha ezen vad harcias korra hivatkoznunk lehet, ha a népvándorlás árjával Európára lerobogott fajunk e népzűrbe bejátszott működésében, a dicsőség és erőnek hatalmas kinyomata mellett az ázsiai szilajságot is találjuk, azért nem kell pirulnunk, mert ilyen volt akkor minden nép, ilyen volt a kor jellege, s tábori lovaikon ülő, vad kegyetleneknek festett elődeink világrendítő harcainak megvolt azon erkölcsi eredménye, hogy e harcok egészen hullámzásba hozták az eltiprott népeket, mely néphullámzás s Attila hatalmas fegyvere lerombolá Rómának a népek fejére nőtt zsarnoki hatalmát; elegyengeté a népcsoportosulások és szabad intézvényű országok alakulhatásának utait. A szabadságvesztett Nyugotnak Kelet e hős fiai meghozták az újjászületés elemeit, megsemmisíték a múltat, elegyengették a jövő utait, s Európa elvénült törzsébe új termő ágat oltának, mely csakhamar meghozá a szabadságnak üdvös gyümölcseit, mert Ázsia e kibocsájtott népraja kitombolván magát, el- és újból visszatérve e megkedvelt, e küzdőteréül kijelölt hazába, miután a népek felbomlott egyensúlya a zsarnokság romjai felett helyreállt, ők is letelepültek s elfogadták a helyzetük igényelte keresztény vallást, nyugati szokásokat és műveltséget, s itt a művelt világ, a polgárosodott társadalom véghatárainál, a szabad intézvényeknek hatalmas előőreiként álltak annyi vészes századokon át, és áldozták legnemesebb vérüket a fenyegetett szabadság és polgárosodás oltalmára.