A tudományfejlődés kérdőjelei

Összefoglaló

FÜLSZÖVEG
Az inkommunzurábilitás problémája mindmáig egyike a legélénkebb viták középpontjában álló tudományfilozófiai kérdéseknek, noha idestova húsz éve vetődött fel Kuhn és Feyerabend műveiben. E szerteágazó és sokrétű problémakör mögött az az alapkérdés rejlik, hogy lehet-e, és hogyan lehetne egymással összemérni - s ennek eredményeképpen azután fejlődési sorba rendezni - a természettudományos megismerés története során létrejött és egymástól alapvető (módszertani, tapasztalati és fogalmi) tekintetben különböző, ezért összemérhetetlennek (inkommenzurábilisnak) tűnő tudományos elméletek. A könyv e sokoldalú problematikának főleg a nyelvi vonatkozásaival foglalkozik, és a tudományos terminusok jelentésváltozásának következtében fellépő, számos angolszász tudományfilozófus, főként pedig Feyerabend által feltételezett inkommenzurábilitás elkerülhetősége mellett érvel.
TARTALOM
Bevezetés 7
A kérdés tudományfilozófiai háttere 17
A tudományos megismerés filozófiai rekonstrukciókról 17
A kétnyelv-modell (Az empirikus-teoretikus dichotómia) 29
Az inkommenzurábilitás-probléma fellépése (Episztemológiai-metodológiai és jelentéselméleti vonatkozások) 36
Az inkommenzurábilitás-probléma következményei (Kuhn és Feyerabend álláspontja) 46
A jelentésváltozás (Meaning variance probléma) 46
A metodológiai inkommenzurábilitás 53
Az inkommenzurábilitás-koncepció tudományfilozófiai kritikái 63
Függelék 98
A kérdés jelentéselméleti háttere 105
A logikai pozitivista jelentéselmélet (A kognitív szignifikancia kérdése) 105
Az analitikus-szintetikus dichotómia 118
Az analitikus-szintetikus dichotómia kritikája 126
A nyelv ontológiai elkötelezettségeink kérdése 140
Az analitikus-szintetikus dichotómia a tudomány nyelvében 146
Kumulativitás és kommenzurábilitás összefüggése 159
A probléma megoldásának lehetőségei (A Putnam-Kripke-féle referenciaelmélet) 167
Irodalomjegyzék 183