Az irodalomértés horizontjai

Összefoglaló

ELŐSZÓ
Amint azt a 1993-as pécsi prózakonferencia zárónapján elhatároztuk, a JPTE irodalomtudományi kollokvium-sorozatát - a jelentős szakmai és hallgatói érdeklődésre való tekintettel - nem zárjuk le a két nagy műnem kérdéseinek történeti és poetológiai vizsgálataival, hanem a belőlük adódó kérdések horizontjában visszük tovább. Az MTA Irodalomtudományi Intézetével közösen rendezett újabb ülésszakra 1994. április 21. és 23. között került sor Pécsett, a Művészetek Házában Az irodalomértés horizontjai (Párbeszéd irodalomtudományunk modern hagyományával) címmel.
Az új téma meghatározásakor abból indultunk ki, hogy - mint azt a két világháború közti líra és epika vizsgálata is nyilvánvalóvá tette - az irodalomértelmezés annyiban maga is a történő megértés „eseménye", amennyiben nem önkényesen hajtja végre a történeti esztétikai tapasztalat megértését. Azaz, úgy értelmezi egy-egy korszak irodalmának tapasztalatát, hogy az abban megjelenő értelmezések lehetőségeit annak a saját kérdéshorizontnak a történeti „felnyitásával" konkretizálja, amely az övé ugyan, de nem ő az eredendő megalkotója. Az így felfogott megértés azután mindig olyan értelmezésnek tekinthető, mint amely a múlt és a jelen párbeszédéből - nem pedig a szubjektív értelem-tulajdonításból - keletkezik. A kérdés-válasz logika tehát mindig nélkülözhetetlen eljárása lesz a hagyomány olyan megszólaltatásának, amely a múltat saját előtörténeteként képes megérteni. Vissza
TARTALOM
Előszó 7
Kabdebó Lóránt, Kulcsár Szabó Ernő
Egymást kiegészítve - nem egymás ellen
(" Szellemtörténeti", pszicholingvisztikai és egyéb irányzatok) 11
Németh G. Béla
Hogyan s mivégre tanulmányozzuk az irodalomértés hagyományát?
(Az esztétikai hatásfunkciók és a történeti irodalom-értelmezés) 19
Kulcsár Szabó Ernő
Funkció és/vagy struktúraváltás:
a történeti olvasat kérdéséhez 61
Rohonyi Zoltán
A kánonok szerepe az összehasonlító kutatásban 72
Szegedy-Maszák Mihály
A magyar komparatisztika a két világháború között 114
Fried István
A dogmatikus nyelvesztétika válfajai
(Mit adott a hazai stilisztika az irodalomértésnek az elmúlt évtizedekben) 142
Tolcsvai Nagy Gábor
Az elmélet szerepének megítélése a kortárs magyar irodalomkritika rejlexiójában 160
Dobos István
Az ártatlanság vélelme 172
Kovács Sándor s. k.
Metafora, interpretáció, teória 186
Thomka Beáta
Az irodalmi szöveg és az olvasó 197
Veres András
Retoricitás - a posztformalizmus formaelmélete és a megértési tradíció 212
Bókay Antal
Poszthagyomány - A kikerülhetetlen interpretáció - nyitóbeszéd 230
Odorics Ferenc
Szemantika és drámaelmélet 243
Bécsy Tamás
Az irodalmi „avantgarde" mai megítéléséhez 259
Szabolcsi Miklós
A klasszicizálás mint intertextualitás a modernség második hullámában 268
Kabdebó Lóránt
Álomföld az irodalomértés láthatárán 276
Szili József
A költészetértés két aspektusa 307
Bányai János
A francia Racine-vita néhány magyar tanulsága 319
Angyalosi Gergely