10 db sci-fi regény: A szivárvány tövében + Ré kora + Portál + Nulla Pont + Embercsempészek + Sokszavú Poszáta + Fény + Halott csillagok + Bioszféra + Kifürkészhetetlen

Összefoglaló

A szivárvány tövében

Regény a holnapról - már ma!

San Diego, Kalifornia, 2025.
Robert Gu, egykor világhírű költő volt. Aztán az Alzheimer-kór elvett tőle mindent. Most egy úttörő orvosi kezelésnek köszönhetően újrakezdheti életét, de a világ nagyot változott körülötte. A mindenütt jelenlévő wi-finek, az okosruháknak és okos-kontaktlencséknek hála a valós és a digitális világ közötti határ fokozatosan elmosódik. Az új technológiák azonban, ahogy a történelem folyamán mindig is, egyaránt használhatók jóra és rosszra.
Robert hamarosan egy világméretű összeesküvés középpontjában találja magát, amely a régi világ teljes eltörlését tűzte ki célul - legyen szó papír alapú könyvekről, vagy akár továbbfejlődésre képtelen, elöregedett emberekről!

Vernor Vinge a technológiai szingularitás mai elméletének egyik megalkotója, de elsősorban kitűnő író. Hugo-díjas regénye a megjelenése óta eltelt három év során az SF instant klasszikusává vált, ami nem is csoda, hiszen a ma legégetőbb kérdéseire keresi a megoldást, alig fél lábbal a jövőben.

"Hűen a William Gibson és Neal Stephenson által teremtett hagyományokhoz, Vernor Vinge épp most állította fejtetőre a jövőt."
- Charles Stross
"Senki sem látja előre olyan tisztán a jövőnket, mint Vernor Vinge. Merüljenek el új regényében, és káprázatos új lehetőségekkel szembesülnek. Micsoda fantasztikus könyv!"
- David Brin
"A szivárvány tövében egyszerre kémregény, a felnőtté válás története és a mai tudományos világ karikatúrája. Vinge jól ismeri a modern technológiákat, és külön öröm, hogy a holnap csodáit humorral tálalja." - Denver Post
"Vernor Vinge a komputerkorszak Aldous Huxleyja."
- Wired.com


Ré kora

Egy párhuzamos világban az istenek nemcsak hogy kézzelfoghatóan együtt élnek az emberekkel, de be is vonják őket hatalmi harcaikba. A panteonok közti nagy háborúságból az egyiptomi istenségek kerültek ki győztesen, így ők oszthatták fel egymás közt a Földet. Azóta vasszigorral uralkodnak az emberek fölött.
David Westwynter, az Oziriszi Hegemónia brit ejtőernyős hadnagya egy balul sikerült katonai akció során bajtársaival együtt fogságba kerül. Kiszabadulása után a Semleges Egyiptom területére jut, ahol egy Fényhozóként emlegetett titokzatos, maszkos népvezér lázadást szervez az istenek elnyomó uralma ellen.
David csatlakozik a felkelőkhöz, de vajon lehet-e esélye hétköznapi embereknek a földöntúli lények ellen? És vajon mit tervez Ré, az istenek háttérből irányító, kiismerhetetlen királya?

Portál

2147. A nanotechnológia segítségével szabályozhatóvá vált az öregedés. Genetikailag módosított szúnyogok vér helyett a légszennyezést szívják magukba. A közlekedés ideális módja pedig immár a teleportáció, melyet egyedül az International Transport kínál, a legnagyobb hatalmú vállalat egy olyan világban, amit a nagy hatalmú vállalatok irányítanak.
Joel Byram azzal tölti napjait, hogy mesterséges intelligenciákat tanít a minél emberibb viselkedésre, és közben próbálja megmenteni romokban heverő házasságát. Egészen hétköznapi, 22. századi fickó ő, hétköznapi problémákkal - aztán egyszer teleportálás közben megkettőződik.
Most túl kell járnia a teleportálást ellenőrzése alatt tartó, gátlástalan nagyvállalat eszén, menekülnie kell a nyomában lihegő vallási fanatikusok elől, és vissza kell szereznie a nőt, akit szeret. Akit mindketten szeretnek.

A Warner Brothers igazgatója a következő Ready Player One-nak nevezte a magyar származású amerikai szerző regényét. Azóta már folynak is a megfilmesítés előkészületei.


"Nyaktörő iramú sci-fi kaland a közeljövőből, tele egzotikus technológiákkal és popkulturális utalásokkal."
- Robert Kroese, a Tudatzavar szerzője

"Sok könyvet olvastam, de rég nem szórakoztatott egy sem annyira, mint a Portál."
- Andy Lewis, a The Hollywood Reporter könyvkritikusa

Nulla Pont

Nagate furcsa hely. Egy világ, amely egyetlen város, folyton változó utcáin a legkülönfélébb lények élnek - és senki, még az évekkel korábban ideérkező emberek sem tudják, kik és miért alkották meg. Csak egy bonyolult, magára hagyott gépezet? Vagy az istenek hatalmával bíró építői ma is figyelik teremtményeik nyüzsgését?
Miközben a városban intrikák szövődnek és zsarnokság tombol, egy árverésen különös szerkezet cserél gazdát. Ez olyan események láncolatát indítja el, ami nem csupán a dúsgazdag nagykereskedő vagy a kérlelhetetlen forradalmár számára nyithat utat a hatalomhoz, de segíthet az agg természettudós számára is megérteni egy titokzatos világ fizikáját. Utazásuk téren és időn át vezet egészen a nulla pontig, ahol talán minden kérdésre ott a válasz - ha egyáltalán van ott valaki és hajlandó válaszolni…

A Zsoldos Péter-díjas sikerkönyv, A Keringés szerzőjének új regénye izgalmas megerősítését adja Arthur C. Clarke híres törvényének: bármely kellőképp fejlett technika megkülönböztethetetlen a mágiától.

Embercsempészek

Rudit gyermekkorától fogva érdekli a főzés. Az érdeklődésből hobbi lesz, abból pedig mesterség. Persze nem könnyen, konokság kell hozzá, nem is kevés. De Rudi kitartó, és végül konyhafőnök lesz egy lengyel étteremben.
Aztán alkalma adódik némi mellékes keresetre, de a dolog nem veszélytelen. És így csöppen bele Rudi egy olyan világba, ahol nem főzni kell, hanem kifőzni. Terveket, műveleteket, meg azt, hogy alkalmanként hogyan mentse a bőrét. Kiképzik ugyan, de meglepetések mindig akadnak. És olyankor bizony főhet a feje, nem is kicsit.
A szövevényes történések közepette szemünk előtt kirajzolódik egy olyan Európa képe, amely kísértetiesen emlékeztet a kényelmetlenül közeli múltra - különösen errefelé, a keletebbre eső végeken. Az "új" Európa nem különösebben vonzó: kerítések, határellenőrzések, gyanakvás, üldözés... Ismerős? Sajnos igen. Viszont talán létezik egy másik Európa is, amiről csak kevesen tudnak, és a titkot nem feltétlenül akarják másokkal megosztani...

Az angol szerző Brit SF-díjas sorozatának első kötete nyaktörő iramú kémregény egy elkerülendő jövőből.

"Az évtized egyik legjobban megírt SF-regénye."
- LA Review of Books

Sokszavú Poszáta

A 25. század disztópikus világában az emberi civilizáció maradéka elektronikus mennyországokba zárkózva vegetál. Nincsenek családok, gyerekek, de még valódi párkapcsolat, szerelem sem igen létezik. A gépiesen udvarias hétköznapokból már csupán a drogok vagy az öngyilkosság jelentik a menekvést. Az olvasás tiltott dolog, de igazából senkinek eszébe sem jutna már ezt a szabályt megszegni. A gondolkodást számítógépek és robotok végzik az ember helyett. A jelszó: "Ne kérdezz; lazíts!" E látszatélet megkapó jelképe a sokszavú poszáta, mely éjjelente nem a saját énekét dalolja bele a világba, hanem más állatok hangját utánozza.

Az emberiséget már csak egy halálvágyával küzdő android mentheti meg, valamint egy fiatal pár, akik szenvedélyes szerelemre lobbannak egymás és a könyvek iránt. Ez a szenvedély talán még az apátiába kövült gépi intelligenciákat is képes felrázni.

Walter Tevis, A svindler és A pénz színe írója Nebula-díjra jelölt regényével ékesen bizonyítja, hogy az SF-nek igenis helye van a szépirodalomban. Érzelmekkel és fekete humorral átszőtt, szép könyve robotszereplői szájával is az emberi önrendelkezés jogáért kiált.

"Mintha az 1984, a Szép új világ és a Menekülés New Yorkból kombinációját olvasnánk."

- Pat Holt, Holt Uncensored

"Az olvasás emberiségmegmentő hatalmának témája a Fahrenheit 451-hez teszi hasonlatossá."


Fény

Egy valószínűleg mesterséges eredetű, eseményhorizont nélküli szingularitás elviselhetetlen ragyogásában rejtélyes tárgyakkal teleszórt naprendszerek fürdenek: azoknak az elszánt kutatóknak és kalandoroknak az emlékét őrzik, akik már a földi civilizáció megjelenése előtt is e megdöbbentő jelenség titkait fürkészték – mindhiába. Egy aszteroida felszínén egy elhagyott űrhajó, két csontból faragott dobókocka és egy emberi csontváz dacol az idő múlásával. Vajon mióta? A választ talán egy 25. századi űrhajókapitány tartja a kezében, egy nő, aki valósággal eggyé vált járművével. Vagy egy valamikori legendás „feketelyuk-szörfös”, aki adósságai elől virtuálisvalóság-tartályba menekült. Esetleg egy 20. századi zseniális fizikus, aki amellett, hogy az űrhajózás forradalmasításán dolgozik, szellemileg egyre inkább leépül, és egy misztikus hang utasításainak engedelmeskedve gyilkosságokat követ el? M. John Harrison, a brit SF legendás alakja végre a magyar olvasók előtt is bemutatkozik ezzel az összetett, formabontó regénnyel. „Zseniális regény!” – Iain Banks „Egy igazán fontos könyv… talán a kedvenc SF-em az elmúlt évtizedben, vagy még régebb óta.” – Neil Gaiman „Hogy M. John Harrison még nem Nobel-díjas, az csakis az irodalomtudományról állít ki bizonyítványt.” – China Miéville „M. John Harrison ragyogó tehetség… hatalmas képzelőerővel és briliáns írói vénával megáldva.” – Clive Barker

Halott csillagok

A Földközi-tenger kiszárítása közben a túlnépesedett Föld lakói rábukkannak egy hatalmas, élő városra, majd az is kiderül, hogy még 26 ilyen létezik a világegyetemben, mindegyik más-más bolygón. Amikor fény derül rá, hogy a városok utaztatni tudják egymás közt lakóikat, föltámad a remény a népességrobbanás problémájának megoldására. A kolonizáció azonban elmarad, mert a leggazdagabbak kisajátítják maguknak az instant-csillagutazás lehetőségét, a többiek számára pedig maradnak a lassú űrhajójáratok és a tudat asztrálkivetítése a galaxis távoli pontjaiba. Mivel ez csak keveseknek adatik meg, a sorsát mindeddig némaságban tűrő többségben lassan feltámad az elégedetlenség… Egy művész és egy test nélkül maradt asztráltudat járják az élő városokat, keresve azt a helyet, ahol békés otthonra lelhetnek, de körülöttük minden felbolydul, és még maguk a városok is terveznek valamit. Vajon segíteni akarnak az embereken, vagy épp ellenkezőleg, megszabadítani bolygóikat e veszedelmes élősködőktől?

Bioszféra

A távoli jövőben a Földet irányító Trösztök mindent megtesznek azért, hogy anyagi vagy hatalmi előnyökre tegyenek szert. Ilyen előnyök reményében kezdik meg az Isis nevű bolygó felderítését is, amelynek egyedülálló ökológiája forradalmi tudományos áttörésekkel kecsegtet. Csakhogy ez a különleges élővilág az ember számára halálos veszélyeket tartogat, így a szigorú biztonsági intézkedések ellenére is fogyatkoznak a kutatók.
A Trösztök a helyzet kivizsgálására elküldik az első osztályú kiképzést kapott – sőt genetikailag ellenállóra tervezett – Zoe Fishert, akit minden tudása és technikai felszerelése sem menthet meg attól, hogy tehetetlen játékszerévé váljon úgy munkaadói hatalmi játszmáinak, mint a bolygó akadályt nem ismerő életformáinak.

Robert Charles Wilson Hugo- és Philip K. Dick-díjas kanadai szerző új regénye egy kegyetlenségében is csodálatos, idegen világot tár az olvasó elé, melynek titkait csak az emberi önfeláldozás segíthet megfejteni.

„Wilson minden eddigi könyve közül ez a legfeszesebbre szőtt, a legtöbb kalanddal teli.”

Locus

Kifürkészhetetlen

Amikor egy idegen civilizáció küldötte érkezik a Földre, úti céljául a torontói Royal Ontario Museumot választja. A múzeum egyik munkatársával, Thomas Jerichóval lép kapcsolatba, aki meglepődve veszi tudomásul, hogy Hollus, a pókszerű lény bolygónk történelmét jött tanulmányozni, párhuzamokat keresve más civilizációk sorsával. Nem kisebb feladatra vállalkozott ugyanis, valamiféle kívülről rákényszerített rendezőelv nyomait kutatja a világegyetemben, más szóval Isten létének bizonyítékát. Az ateista Jericho saját kételyeivel küzdve segíti Hollus munkáját, de az egyre meggyőzőbb érveket mind nehezebben utasíthatja el. Vajon ha létezik Isten, mi a célja velünk, emberekkel? És érdemes-e egyáltalán kutatni szándékai után, hiszen az Ő útjai köztudottan kifürkészhetetlenek. Kanada legsikeresebb SF-szerzője a Lélekhullám után ezzel a regényével ismét a tudomány és a hit világának metszéspontjaira irányítja a reflektorfényt. Gondolatébresztő művét a megjelenését követő évben több díjra jelölték, és azóta is élénk vitákat generál olvasói körében. „Sawyer írói magabiztossága határtalan, tudományos jóslatai pedig a legmerészebbek."- New York Times „Garantáltan tágítani fogja mind a hívők, mind a hitetlenek szellemi horizontját."- Toronto Star Az ekönyv exkluzív tartalommal rendelkezik: olvashatnak bővebben a szerzőről, egy interjút a WWW trilógiáról, illetve az e-változatban megtalálható a szerző bibliográfiája és első publikációja is, amely már 30 éves.

A Ré kora kötet borítóján gyűrődés van, ezt leszámítva szép, megkímélt állapotú könyvek.