Felfordult világ (Gyűjteményes díszkliadás 58. kötet)

Összefoglaló

Jókai ​kevéssé ismert, a szakirodalomban túlságosan elmarasztalt regényének nagy része 1858-ban jelent meg folytatásokban a Magyar Sajtó című lapban; a befejezés évekkel később, a kötetben való megjelenés előtt készült el. A halogatás oka Nagy Miklós mértékadó véleménye szerint az lehetett, hogy a téma nem ihlette annyira az írót, mint más egyidejű vállalkozásai. Az 1857-58-as gazdasági válság és Jókai akkori pénzügyi nehézségei is motiválták, hogy a pénz, a tőzsde, az eladósodás motívumai foglalkoztatták. A mélyebb indíték Jókai aggódása a nemesség polgárosodásának tévútjai és a polgárság parvenü rangkórsága miatt. Az általa ajánlott javított kapitalizmus eszméjét a regényben Fehér Gyula képviseli, az a „hazafi”, aki szorgalmával, vasakaratával, gyakorlatiasságával önerőből érvényesül, és a magáéval együtt a közösség ügyét is előre viszi. Nem rangkórságból vagy érdekből, hanem szerelemből vesz feleségül grófleányt. A szerteágazó cselekmény főbb mozzanatai: Borcz Mihály és Torhányi András, a felfuvalkodott, anyagias újnemes és a szédelgő kereskedő egyaránt tönkremegy; gyermekeik érdekházasságával kapcsolatos terveik ellenük fordulnak. Egy másik szálon szerelem fejlődik ki Somlyóházi gróf leánya és Fehér Gyula között: „a táblabíró fia és a gróf leánya, mint szerény gazda, mint szorgalmas gazdasszony, ha kincseket nem is, de független, senkinek nem bókoló állást tudtak kivívni maguknak”. Az egyszerűsítő célzatosságért néhány emlékezetes részlet kárpótol (főleg az Egy farsang az Alföldön című fejezet). A Jókainál szokatlanul puritán stílus és hang sok mindenben Mikszáthot előlegezi.