Az ébredő gondolkodás (Az emberi intelligencia fejlődéstörténete)

Összefoglaló

A szerző ebben a könyvében rendkívül izgalmas szellemi kalandra vállalkozik: az emberi megismerés törzsfejlődésének mindeddig alig feltárt területére viszi el az olvasót. Kísérletet tesz arra, hogy rekonstruálja a gondolkodás történelem előtti, archaikus korszakát és az abból kibontakozó fejlődést és annak gyökereit. Ehhez - a pszichológián kívül - egyszerre használja a modern biológia ismereteit (a genetikától az embertanig) és számos társadalomtudomány adatait. A témának megfelelően érdekfeszítő Klix munkamódszere is. Először áttekinti egy-egy korszak valamennyire objektíven rekonstruálható életmódját, ebből megpróbál következtetni a tárgyi tevékenységre és a társas életre, majd ezekből mint meghatározókból és indító tényezőkből kísérli meg levezetni a mögöttük álló gondolkodást. Vissza
TARTALOM
Előszó 11
Előszó a második kiadáshoz 17
Az emberi intelligencia biológiai eredete és kezdeti társadalmi determinációja 21
Az emberré válás működéselvei és nyomai 24
Az ösztönös viselkedésszabályozás komponensei - a kognitív folyamatok evolúciójának kiindulási alapja 58
Kommunikácó és kogníció az ember előtti viselkedésszabályozásban 80
Az emberi intelligencia társadalmi feltételei, megjelenésformái és funkcióelvei 133
A munkamegosztás, kooperáció és kogníció 133
Az archaikus gondolkodás 157
A társadalmi viszonyok archaikus szabályozása 169
A társadalmi viszonyok új formái a korai városállamokhoz való átmenet idején 186
Az események, a viselkedési döntések és cselekvéstervek kiszámíthatóságára irányuló szükséglet: adalékok a számfogalom, a számtani műveletek és a matematikai gondolkodás keletkezéstörténetéhez 215
A mennyiségek észlelése és a kifejezésükre alkalmas kognitív eszközök létrejötte 215
Hogyan gondolkodtak számokban az egyiptomi írnokok? 230
Sumérok és babiloniak: egy páratlan kifejezőerejű sajátos számrendszer 236
Általános érvényűség és ellentmondásmentesség a gondolkodásban: a megismerés mint tárgy és cél a görög gondolkodásmódban 244
Van-e a görög gondolkodásnak valami megkülönböztető sajátossága? 244
Kultúrgeográfiai és társadalmi feltételek mint a görög gondolkodási teljesítményeket alakító tényezői 245
A görög számok és a görög számolás 254
A problémamegoldások bizonyíthatóságának felfedezése 260
A következtetési folyamatok újtán elért megismerés: a kognitív sturktúrák és ellentmodásmentes összekapcsolásuk szabályainak arisztotelészi rendszere 264
Kreativitás mint biológiai, társadalmi és egyéni jelenség 275
Történeti példák a kreatív teljesítményekre 275
Az individuális kreatív folyamatokról 281
A nyelv és az absztrakt gondolkodás 289
Az basztrahálás Janus-arca: a valóság megragadása vagy elvétése 293
Intelligencia a gondolkodásban 297
Irodalomjegyzék 300