A társalgási képesség fejlődése gyermekkorban

Összefoglaló

A különböző szempontú gyermeknyelvi kutatásoknak és az anyanyelvelsajátítási folyamat vizsgálatának kiterjedt szakirodalmi háttere létezik a hazai és nemzetközi diskurzusban. A társalgási képesség kialakulása már az anyanyelv elsajátítása előtt és annak korai szakaszaiban megkezdődik, és a társalgáselemzés módszereivel jól tanulmányozható.

A kutatás hozzájárul az anyanyelv-elsajátítás folyamatának jobb megértéséhez, valamint gyakorlati betekintést nyújt az interakciós kompetencia fejlődésébe. A könyv így nemcsak elméleti, hanem alkalmazott nyelvészeti szempontból is releváns, ezért az olvasók széles rétegének ajánlható. A gyermeknyelv vizsgálatával foglalkozó kutatók és a nyelvi fejlődés iránt érdeklődő szakemberek mellett fontos kiegészítője lehet az alsófokú pedagógusképzésben tanulók számára az anyanyelv elsajátításának megismerése során. Haszonnal forgathatják mindazok, akik a kora gyermekkor pedagógiájával foglalkoznak akár mesterképzésben, akár doktori tanulmányokat folytatva. Mivel a vizsgálatban szereplő korpusz egy része intézményes keretek között folyó társalgásokat tartalmaz, tanulságos lehet a pályán lévő csecsemő- és kisgyermeknevelők, óvodapedagógusok, óvodai nevelők, dajkák, pedagógiai asszisztensek számára is. Végül, de nem utolsósorban szívből ajánlott a kisgyermeket nevelő szülők, nagyszülők számára, akik szeretnék tudatosabban követni gyermekük, unokájuk kommunikációs képességeinek fejlődését, és szeretnének szakmai támogatást kapni ahhoz, hogy ezt a fejlődést maguk is elősegítsék a családi élet hétköznapjaiban.

Tartalomjegyzék:

BEVEZETÉS 9 1. ELMÉLETI HÁTTÉR 13 1.1 Az anyanyelv-elsajátítás 14 1.2 A funkcionális nyelvszemlélet 17 1.2.1 A társalgáselemzés 19 1.2.2 A pragmatikai szemlélet 26 1.2.3 A szociokulturális tényezők 34 1.3 Beszélt gyermeknyelvi kutatások 39 1.3.1 A társalgás szerveződése 42 1.3.2 A társalgás pragmatikája 49 1.3.3 A társalgás szociokulturális tényezői 54 1.3.4 A társalgási képesség vizsgálata az egyes életkorokban 55 2. A GYERMEKNYELVI TÁRSALGÁSOK ELEMZÉSE 59 2.1 Hipotézisek 59 2.1.1 A társalgás szerveződése 59 2.1.2 A társalgás pragmatikája 60 2.1.3 A társalgás szociokulturális tényezői 61 2.2 Anyag és módszer 61 2.3 Eredmények 68 2.3.1 A gyermeknyelvi társalgások szerveződése 69 2.3.1.1 A fordulók szerkezeti jellemzői 69 2.3.1.2 A belebonyolódási stratégiák 76 2.3.1.3 A beszélőváltási stratégiák jellemzői 81 2.3.1.4 A szekvenciális rendezettség 90 2.3.1.5 Hibajavítási stratégiák 98 2.3.1.6 A kihátrálási stratégiák jellemzői 109 2.3.1.7 Összegzés 113 2.3.2 A társalgások pragmatikai jellemzői 114 2.3.2.1 A kontextus 115 2.3.2.2 A beszédaktusok 134 2.3.2.3 A társalgási implikatúrák és maximák 144 2.3.2.4 A humor és az irónia 148 2.3.2.5 Összegzés 152 2.3.3 A társalgások szociokulturális vonatkozásai 153 2.3.3.1 A megszólítások és az üdvözlési formák 153 2.3.3.2 A társalgási alapelvek és a homlokzat 157 2.3.3.3 A nyelvi udvariasság 160 2.3.3.4 Összegzés 167 3. KÖVETKEZTETÉSEK 169 3.1 A társalgás szerveződése 169 3.2 A társalgás pragmatikai jellemzői 171 3.3 A társalgás szociokulturális tényezői 173 4. ÖSSZEGZÉS 175 4.1 A társalgási képesség fejlődése 3 éves korig 175 4.2 A társalgási képesség fejlődése 3-5 éves kor között 177 4.3 A társalgási képesség fejlődése 5-7 éves kor között 179 4.4 A felnőtt szerepe a társalgási képesség fejlődésében 181 FELHASZNÁLT IRODALOM 189 ÁBRÁK JEGYZÉKE 199 KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS 201