Retorika

Összefoglaló

Megjegyzés: Néhány fekete-fehér illusztrációval.
FÜLSZÖVEG
A retorika a szónoklat tudománya, a rétor maga a szónok - görögül. Oratoria: szónoklattan, orátor maga a szónok - latinul. A szónoklás tudományát, művészetét, mesterségét hívták latinul elokvenciának, ékesszólásnak is. A retorika jelenti tehát a szónoklat elméletét és gyakorlatát, a szónoki beszéd megalkotását és az előadását. Később kitágult a szó jelentése, és a prózai műfajok elméletét is retorikának nevezték. A stilisztika csak később válik el a retorikától, s párhuzamosan haladnak egymás mellett. Babits Mihály is úgy beszél a stilisztikáról és a retorikáról, mint "arról a két stúdiumról, amelyet a klasszikus ókor egynek tekintett és egy néven retorikának nevezett."
Sokak érzékelésében a retorika, a szónoklat, a szónok kifejezések elavultnak vagy legalábbis régiesnek hatnak, mások úgy érzik, hogy a hozzájuk tapadó hangulat "fennkölt", emelkedett, hivalkodó magatartást és stílust sugall. Mindezek az érzések, megállapítások nem teljesen alaptalanok. Mi mégis helyesnek érezzük a retorika szó használatát (a rétor, orátor és társait természetesen nem, legfeljebb stílusárnyalatként), hiszen a poétikát és stilisztikát egyértelműen elfogadjuk. A retorika elnevezése mellett szól az is, hogy tömör egyszerűségében összefoglalja mindazokat a műfajokat, amelyek a szónoklatot, az előadást, a beszédet és teljes változattárát magukban foglalják. Valóban hallunk például olyan kifejezést, hogy "ez csak üres retorika", de ez nem a retorika szót bélyegzi meg, hanem az előadó gyöngeségét. Ugyanígy emelhetnénk kifogást a szónok és szónoklat szavak ellen is, pedig mindkettő - a maga helyén és idejében - helyes lehet. Vissza
TARTALOM
Bevezetés
Retorika, szónoklás, közéleti beszéd 11
Retorika, rétor - szónoklattan, szónok 11
A szónoki beszéd célja 13
Rátermettség - tanulás 14
A közéleti beszéd felelőssége 16
Elméleti felkészülés
Az elméleti felkészülés szakaszai 21
Anyaggyűjtés 21
Elővázlat 24
Elrendezés 25
A bevezetés 27
Az előadás pontos címe 27
A jóindulat fölkelése 27
A beszéd indítása 29
A bevezetés tartalma 32
A tárgyalás 33
A befejezés 38
Az átvezető rész 38
Az összefoglalás 39
Az érzelmi háttér 40
A végső kicsengés 41
A kidolgozás 44
Elvi alapok 44
Nyelv és stílus 56
Stíluskövetelmények 60
Világosság 60
Egyszerűség 61
Tömörség 62
Szemléletesség 63
Jóhangzás 64
A közéleti beszéd stílusa 66
Az írott és beszélt stílus 66
A szavak világa 67
A mondatszerkesztés 76
A beszéd stílus hibái 77
Utóvázlat és közvetlen felkészülés 85
Gyakorlati fölkészülés
Beszédtechnika 91
Légzéstechnika 92
Hangképzés 97
Gyakorlatok 98
Kiejtés 106
A hangok és szótagok tiszta kiejtése 107
A mássalhangzó-torlódás elkerülése 108
A szájüregi hangképzés 109
A zöngés-zöngétlen párok 110
A mássalhangzók alkalmazkodása 111
Igazodás 112
Hasonulás 114
Összeolvadás 122
Egyéb változások 123
A magánhangzó mint szótagmag és a ritmus 128
Ejtésproblémák 134
Idegen szavak kiejtése 134
A tájnyelvi ejtés 137
Beszédhibák 138
Az orrhangzós beszéd 138
A magánhangzók ejtési hibái 140
A mássalhangzók ejtési hibái 141
Ritmushibák 148
Beszédtechnikai gyakorlatok 156
Beszédművészet 164
Hangsúly és hangsúlyozás 164
Az értelmi hangsúly 167
Mi hangsúlyos a magyar beszédben? 167
Mi nem hangsúlyos a magyar beszédben? 173
Egyéb hangsúlyviszonyok 176
Az érzelmi hangsúly 178
A ritmikai hangsúly 179
Hanglejtés 179
A beszéd modulációi 184
A hangerő váltása 184
A hangmagasság váltása 186
A hangszín váltása 186
A gyorsaság váltása 187
A váltások egysége 191
Az írásjelek átértékelése 191
Olvasás és beszéd 193
A beszéd gyakorlati lélektana 197
A beszédről 197
A szónokról 199
A hallgatóságról 201
Az előadásról 203
A lámpalázról 206
A beszéd fajai 210
A politikai beszéd 210
A jogi beszéd 212
A tudományos beszéd 214
A társadalmi élet beszédei 215
A rádió- és televízió-beszéd 218
A szónok és kora
Szemelvények szónoki beszédekből 223
Világtörténelmi szemelvények 224
Démoszthenész (i.e. 384-322) 224
Marcus Tullius Civero (i.e. 106-43) 227
Alighieri Dante (1265-1321) 231
Oliver Cromwell (1599-1658) 233
Antoine Saint-Just (1767-1794) 235
Karl Marx (1818-1883) 238
Jean Jaurés (1859-1914) 240
Vlagyimir Iljics Lenin (1870-1924) 244
David Alfaro Siqueiros (1898-1974) 244
Magyar szemelvények 251
Kölcsey Ferenc (1790-1838) 251
Kossuth Lajos (1802-1894) 253
Széchenyi István (1791-1860) 258
Arany János (1817-1882) 260
Eötvös József (1813-1871) 263
Kemény Zsigmond (1814-1875) 265
Deák Ferenc (1803-1875) 267
Gyulai Pál (1826-1909) 270
Bokányi Dezső (1871-1940) 273
Móricz Zsigmond (1879-1942) 274
Kodály Zoltán (1882-1967) 277
Révai József (1898-1959) 279
Balázs Béla (1884-1949) 281
Veres Péter (1897-1971) 283
Németh László (1901-1975) 286
Ortutay Gyula (sz. 1910) 287
Erdei Ferenc (1910-1971) 290
Kádár János (sz. 1912) 293
Aczél György (sz. 1917) 296
Illyés Gyula (sz. 1902) 300
Névmutató 307