Egy jó házból való úrilány emlékei

Összefoglaló

Fülszöveg
"... Meggondolatlanul nagy kalandba bocsátkoztam, mikor beszélni kezdtem magamról: az ember elkezdi, és sohasem ér a végére. Első húsz esztendőmet már régóta el akartam mondani magamnak... Amikor ötvenéves lettem, úgy gondoltam, hogy elérkezett az ideje, kölcsönadtam mai tudatomat a gyermeknek s a leánynak, akiket valaha az elveszett idő mélyén hagytam, s akik az eltűnt idővel tüntek el maguk is. Életre hívtam őket fekete betűkkel, fehér papíron..."
Simone de Beauvior: A kor hatalma