A zsidó filozófia középkori története a kéziratos és nyomtatott szövegek alapján

Összefoglaló

A skolasztika iránti megújult érdeklődés eredményezte a középkori muszlim és zsidó filozófia kutatásának reneszánszát is. Napjainkban jelentősen eltérő a keresztény skolasztika, illetve a középkori zsidó filozófia megértésének és megítélésének mélysége. Ennek végső soron az a legfőbb oka, hogy a középkori zsidó filozófiát tanulmányozók többsége csak történeti érdekességet lát ebben a kérdésben. A zsidók számára a kinyilatkoztatás nem annyira hitet, mint inkább törvényt jelentett. Éppen ezért nemcsak hitvallást láttak a Szentírásban, hanem egy átfogó társadalmi rendet, amely nem csupán a cselekedeteket, de az emberek gondolkodását és nézeteit is megszabja. A filozófusok dolga volt ennek megértése és értelmezése. Azáltal, hogy a keresztény világban a filozófia hivatalos elismerést nyert, egyházi felügyelet alá is került. Viszont az iszlám és zsidó életben "kétes státusa" garantálta, hogy magánügy maradjon, s így belső szabadsága volt, mint az ókori Görögországban, ahol az egyes bölcseleti iskolákat magánemberek alapították, s a tudományág politika fölötti jellege mindvégig megmaradt.
Colette Sirat célja ezzel a művel az volt, hogy valódi betekintést adjon a középkori zsidó filozófiai gondolkodásba. A nagy mennyiségű információ, melyet a kötet tartalmaz, könnyen száraz olvasmánnyá tehetné ezt a könyvet. A szerzőnek azonban sikerült mindezt elkerülnie világos, tömör stílusával. Mondandójának üde közvetlenséget kölcsönöz, hogy rendszeresen és terjedelmesen idéz az egyes filozófusok munkáiból. Ezeknek az idézeteknek az értékét nagymértékben növeli az a tény, hogy legtöbbjük eddig magyarul nem volt hozzáférhető.