Az újvilág (A múlt születése)

Összefoglaló

„Az ​európai hódítás idején az Újvilág törzsek, nemzetek, nyelvek és kultúrák meglepő sokszínűségével fogadta az első spanyol felfedezőket, akik hatalmas városokban palotákat és magas piramisokra emelt kőtemplomokat találtak. A piactereken számukra ismeretlen élelmiszereket árultak – kukoricát, burgonyát, kakaót, pulykát, ananászt és paradicsomot –, no meg fényűzési cikkeket: arany és ezüst ékszereket, jade-faragványokat, díszesen szőtt kelméket és ritka trópusi tollakból összeállított köpenyeket, fejdíszeket. A spanyolok azonban azt is látták, hogy nem holmi barbár pompával van dolguk; mindez egy magas szintű társadalmi és politikai szervezet terméke. Könnyen megtalálták a 16. századi európai intézmények helyi megfelelőit. Amerikában éppúgy voltak államok és birodalmak: a mexikói és perui uralkodókat össze lehetett mérni az európai fejedelmekkel, és az indián arisztokráciának is megvolt a spanyol megfelelője… Ami az egzotikus viseletek, a pogány istenek és a különös szokások mögött rejlett, azt európai fejjel is érteni és tisztelni lehetett.”
Kötetünk szerzői Észak-, Közép- és Dél-Amerika történelmét, a lenyűgöző indián kultúrák kialakulását követik nyomon a régészeti feltárások eredményeinek segítségével az i. e. 26 000-től kezdve a spanyol hódításig. Részletekbe menően foglalkoznak a vadászó-gyűjtögető hordák életével, a földművelés kialakulásával csakúgy, mint például a rejtélyes módon elnéptelenedett, Chaco-kanyonbeli, egykor társadalmi és szertartási központul szolgált hatalmas pueblotelepüléssel. Nem kevésbé alapos az az ismertetés, amely az i. sz. 200 és 800 között virágzó városállam, Teotihuacán kultúrájáról, a tolték-maja civilizáció fénykoráról, a Tollas Kígyó által alapított Chichén Itzáról vagy a híres azték fővárosról, a „szívvel és vérrel táplálkozó” Huitzlipochtli isten uralta Tenochtitlánról szól. Ám éppígy szó esik a könyvben a csodálatos Inka Birodalomról, a 2700 méter magasan, szemkápráztató természeti környezetben fekvő Machu Picchuról: röviden: azokról a magasan szervezett ősi kultúrákról, amelyeket az európai hódítók évtizedek alatt romba döntöttek. Külön fejezet foglalkozik az Újvilágról tudósító első híradásokkal, egyházi krónikások és tudós utazók leírásaival, a modern régészeti kutatómódszerek kialakulásával, többek között a légi fényképezéssel, amely nélkül számos, őserdők mélyén rejtőző, fontos emlék mind a mai napig feltáratlan maradt volna.