ELŐSZÓ
A huszadik századi zene tárgyalása előtt figyelmeztetnünk kell az Olvasót: olyasmiről lesz szó, aminek tekintélyes részét még nem írták meg. Szerencsére azt legalább joggal állíthatjuk, hogy a huszadik századi zene története valamikor 1900 táján kezdődik, ritkaság az ilyen pontos kronológiai határvonal.
A kultúra történetét több szempontból tárgyalhatjuk: események egymásutánjaként (általában így gondolkodunk az ókor történetéről), nagy történelmi erők mozgásaként (ilyennek tekintjük a reneszánszt és a reformációt), társadalmi, politikai és gazdasági törvényszerűségek következményeként (ez a középkorral, a barokkal, a rokokóklasszikus periódussal kapcsolatos nézőpontunk), vagy tekinthetjük elsődlegesnek a teremtő egyéniségek szerepét (ez a romantikus felfogás). A különböző megközelítési módok nem okvetlenül zárják ki egymást, sem azt, hogy a kultúrák történetét eszmék történetének tekintsük. Én ez utóbbi elképzelés szellemében próbáltam írni, de remélem, az előbbi felfogások egyikéről sem feledkeztem meg teljesen. Századunk mintegy hatvanöt évének zenei fejlődését a múlttal szemben és attól elkülönítve elemzem. E zene változatos és egységes kiteljesedését, a jövő számára tartogatott lehetőségeit vizsgálom. Vissza
TARTALOM
Ajánlás 5
Előszó 9
Bevezetés
A huszadik századi zene és a múlt 15
A hagyományos tonalitás bukása
A források 23
A párizsi forradalom 31
Debussy 32
Debussy után 38
Az oroszok 41
A Forradalom: Bécs 45
Berg és Webern 51
Az új tonalitások
Stravinsky és a neoklasszicizmus 59
Neoklasszicizmus és neotonalitás Franciaországban 71
Ravel 72
A "Hatok" 74
Neoklasszicizmus és neotonalitás Franciaországon kívül 80
Hindemith és a Gebrauchsmusik 80
A neoklasszicizmus elterjedése 84
Nemzeti stílusok 88
Kelet-Európa: Bartók 89
Kelet-Európa: Magyarország és Csehszlovákia 93
Kelet-Európa: Oroszország 96
Észak-Európa: Skandinávia 101
Anglia 102
Dél-Európa: Olaszország és Spanyolország 106
Latin-Amerika 110
Az Egyesült Államok 112
A zenésszínház 117
Puccini és a verizmus 117
A wagneri hagyomány és az expresszionista opera 120
A vegyes műfaj és a kamaraopera 125
Az angol nyelvű opera 130
Atonalitás és tizenkéthangúság
A bécsi iskola 132
Schoenberg és a tizenkéthangúság gondolata 132
Berg és Webern 141
A tizenkét hangú zene elterjedése 146
Közép-Európa 148
Közép-Európán kívül 150
Az Egyesült Államok 155
Az avantgard és ami utána következik
A II. világháború előtt 160
Források 162
Ives 164
Más újítók: Varése 169
Cowell; Európán és Amerikán kívüli hatások 177
Technológiai kultúra és elektronikus zene 178
A háttér 179
A fő központok 182
Ultranacionalizmus és szerializmus 185
Babbit és az amerikai szerializmus 186
Az európai szerializmus 188
Antiracionalizmus és aleatória 193
Az új élő zene: Amerika 200
Az új virtuozitás 203
"Third-stream" - az új előadói gyakorlat 212
Posztszerializmus: az új előadói gyakorlat Európában 216
Stockhausen 217
Boulez 221
Xenakis és Kelet-Európa 225
Olaszország 228
A modern zenén túl 231
Minimalizmus és conept art 235
Az új popkultúra 239
A hangzás mint képmás: zene és nyelv 244
Multimédia és zenésszínház 248
Függelék
Kottapéldák 259
Bibliográfia (Összeállította Wilheim András) 286
Névmutató és a könyvben említett művek mutatója 295
Országos Széchényi Könyvtár Budapest 2001. október 25. - december 31.
Online ár:
2 200 Ft
Online ár:
1 680 Ft
Akciós ár: a vásárláskor fizetendő akciós ár
Online ár: az internetes rendelésekre érvényes nem akciós ár
Eredeti ár: kedvezmény nélküli könyvesbolti ár
Kiadói ár: kedvezmény nélküli könyvesbolti ár árkötött könyvek esetén
Bevezető ár: az első megjelenéshez kapcsolódó kedvezményes ár
Korábbi ár: az akciót megelőző 30 nap legalacsonyabb akciós ára
Akciós ár: a vásárláskor fizetendő akciós ár
Online ár: az internetes rendelésekre érvényes nem akciós ár
Eredeti ár: kedvezmény nélküli könyvesbolti ár
Kiadói ár: kedvezmény nélküli könyvesbolti ár árkötött könyvek esetén
Bevezető ár: az első megjelenéshez kapcsolódó kedvezményes ár
Korábbi ár: az akciót megelőző 30 nap legalacsonyabb akciós ára