Bibó István - Válogatott tanulmányok I-IV. I. 1935-1944, II. 1945-1949, III. 1971-1979, IV. 1935-1979

Összefoglaló

TARTALOM
I. kötet
Kényszer, jog, szabadság 5
Bevezetés 7
Kényszer 10
Kényszer és kauzalitás 10
A kényszer mint szubjektív élmény 18
A kényszer mint a társadalmi objektiváció 22
A kényszer hagyományos megkülönböztetései 27
A kényszer erkölcsi beszámítása 31
A kényszerfogalom egysége 34
Szabadság 37
Szabadság és törvényszerűség 37
Szabadság és kényszer 41
A szabadság mint szubjektív élmény 44
Az egyéni szabadság 46
A pozitív szabadság 49
A szabadságelméletek áttekintése 53
Az abszolút szabadság 59
Jog 62
A jog mint tapasztalatunk tárgya 62
A kényszer és szabadság szubjektív élményei a jogban 68
A hatalom- és kényszerelméletek áttekintése 71
A jogelméleti kényszervita 78
A jog mint legobjektívebb kényszer (A szankcionált jogszabályok kényszere) 84
A jog mint legobjektívebb kényszer (A szankciót nélkülöző jogszabályok kényszere) 92
A jogi kényszer Kelsen, Moór és Horváth jogelméletében 97
A jog mint legobjektívebb szabadság 102
Kényszer és szabadság statikus viszonya a jogban 112
Kényszer és szabadság viszonya a társadalmi magatartás- és szabályrendszerekben 116
Kényszer és szabadság dinamikus viszonya a jog fejlődésében 120
Kényszer, szabadság és helyes jog 125
Befejezés 130
Irodalomjegyzék 133
Összefoglaló irodalomjegyzék 138
A mai külföld szemlélete a magyarságról 149
Etikai és büntetőjog 161
Erdei Ferenc munkássága a magyar parasztság válságának irodalmában 183
A pénz 203
Elit és szociális érzék 221
Korunk diagnózisa 243
Jogszerű közigazgatás, eredményes közigazgatás, erős végrehajtó hatalom 271
Az európai egyensúlyról és békéről 295
I. könyv A világháború és a jelenlegi válság okai 297
Az európai politikai fejlődés 297
A jelenlegi válság politikai válság jellegéről 297
A francia forradalom nagy megrázkódtatása és az európai politikai fejlődés zavarai 305
Az európai nemzetek kialakulása s Közép- és Kelet-Európa területi státusának felborulása 316
Közép- és Kelet-Európa politikai kultúrájának deformálódása 327
A területi viták nyomorúságai 350
A német politikai hisztéria okai és története 365
A német probléma magja 365
A római szent birodalom zsákutcája 383
A Német Szövetség zsákutcája 402
Harmadik zsákutca: a wilhelminus német császárság 413
Negyedik zsákutca: a német köztársaságok 430
Ötödik zsákutca: a hitleri harmadik birodalom 461
Összefoglalás 480
Franciaország félelme és az olasz önbizalom betegsége 483
Franciaország félelme 483
Az olasz önbizalom betegsége 494
A kelet-európai kis népek mizériái 502
Az európai egyensúly megbillenése 519
II. könyv A válságból kivezető út 545
Bevezetés 545
Az európai módszerek uralmának helyreállítása 552
A jobb- és baloldal vitája 552
Az európai politikai és társadalmi erőtényezők 557
Állam-, politika és kormányformák 573
Németország visszavezetése az európai közösségbe 585
Jó békecsinálás Németországgal 585
A jövendő német kormányforma 595
Függelék: Fontosabb szövegváltozatok 604
Jegyzetek 637
II. kötet
A demokratikus Magyarország államformája 5
A magyar demokrácia válsága 13
A magyar demokrácia válsága cikk vitája 81
A magyar demokrácia mérlege 119
A kelet-európai kisállamok nyomorúsága 185
Az európai nemzetek és a modern nacionalizmus kialakulása 187
Közép- és Kelet-Európa területi státusának felborulása és a nyelvi nacioalizmus kialakulása 191
A három kelet-európai történeti állam összeomlása 198
Közép- és Kelet-Európa politikai kultúrájának deformálódása 212
A területi viták nyomorúsága 227
A területi viták megoldása és Kelet-Európa konszolidálása 238
A jó békekötés technikája 255
A békeszerződés és a magyar demokrácia 267
A koalíció egyensúlya és az önkormányzati választások 297
A koalíció válaszúton 335
Az államhatalmak elválasztása egykor és most 367
A Nemzeti Parasztpártról 399
Összeesküvés és köztársaság évforduló 443
A Márciusi Front tíz esztendeje 461
A magyar közigazgatásról 469
A magyar társadalomfejlődés és az 1945. évi változás értelme 485
Értelmiség és szakszerűség 505
Válság után - választás előtt 523
A magyarságtudomány problémája 551
Eltorzult magyar alkat, zsákutcás magyar történelem 569
Zsidókérdés Magyarországon 1944 után 621
Felelősségünk azért, ami történt 624
Zsidók és antiszemiták 663
Zsidó asszimiláció és zsidó öntudat 722
A mai helyzet 754
Néhány kiegészítő megjegyzés a zsidókérdésről 799
Jegyzetek 811
III. kötet
Az európai társadalomfejlődés értelme 5
Tanya és urbanizáció 125
Közigazgatási területrendezés és az 1971. évi Településhálózat-fejlesztési Koncepció 141
A magyar közigazgatási területrendezés néhány elvi kérdése és kapcsolata a városhálózat-fejlesztéssel 143
Az öt kiemelt felsőfokú központ és a nekik megfelelő hat országos kerület 152
A hét rendes felsőfokú központ és a nekik megfelelő tizenhárom-tizenöt nagymegye 163
A tizenegy részleges felsőfokú központ és az ezekre alapozható kilenc-tizenegy félmegye vagy huszonnégy középmegye 175
Kismegyerendszer harminc-negyven kismegyével 196
A hatvannégy középfokú központ és a nekik megfelelő nyolcvannyolc nagyjárás vagy városkörnyék 212
A harminckilenc részleges középfokú központ és a velük kapcsolatos problémák 257
Összefoglalás: lehetséges közigazgatási szintrendszerek 272
Levél Bordányi Gyulához 295
Németh László kelet-európai koncepciója és Szekfű Gyulával folytatott vitája 375
Huszár Tibor: Bibó István - A gondolkodó, a politikus 385
Bibó István nyomtatásban megjelent művei 535
Jegyzetek 543
Névmutató 623
IV. kötet
A szankciók kérdése a nemzetközi jogban 5
A szankció fogalma 7
A szankciók helye a nemzetközi jogban 10
Az egyetemes nemzetközi szokásjog szankciórendszere 13
A szerződéses nemzetközi jog szankciói 28
A háborút tiltó jogszabályok szankciói 33
A szankciók kérdése mint jogfejlődési probléma 42
Irodalom 47
Idegen államok perelhetősége és az ellenük vezethető végrehajtási cselekmények a svájci jogban 53
Idegen államok helyzete belföldi bíróságok előtt 55
Történeti áttekintés 55
Dogmatikai áttekintés 61
Országonkénti áttekintés 68
Idegen államok perjogi helyzetére vonatkozó svájci jogszabályok ismertetése 76
A svájci joggyakorlat elemzése 95
Az idegen államok perelhetőségének és mentességének jogalapja. A svájci bíróság illetékessége 95
A nemzetközi jogi mentesség vagy perelhetőség alanyai a svájci jog szerint 97
Az idegen államok perelhetőségének keretei a svájci jogban 97
Az idegen államok ellen vezethető végrehajtási cselekmények a svájci jogban 100
A svájci joggyakorlat méltatása 101
Irodalom 104
Előadás a német nemzetiszocializmusról 107
Levélváltás az UNESCO által indított fasizmuskutatás munkatervéről 129
Fogalmazvány, 1956. október 27-29. 139
A politikai és alkotmányjogi kibontakozás útja (Fogalmazvány, 1956. október 30-31.) 157
Nyilatkozat, 1956. november 4. 165
Levél, expozé és tervezet 169
Kiegészítés az 1956. november 6-án kelt expozéhoz és tervezethez: a magyar kérdés állása, különös tekintettel a remélhető indiai közvetítésre, valamint indiai államférfiaknak kínai, amerikai és szovjet államférfiakkal való esetleges megbeszéléseire 179
Nyilatkozat Magyarország állami, társadalmi és gazdasági rendjének alapelveiről és a politikai kibontakozás útjáról 189
A pártok és a forradalom szervezetek viszonyáról 197
A munkástanácsok és a többpártrendszer 205
Emlékirat: Magyarország helyzete és a világhelyzet 213
Levél Londonba, Révai Andráshoz 239
Ha a zsinati mozgalom a 15. században győzőtt volna... Bibó István címzetes váci kanonok beszélgetései apósával, Ravasz László bíboros érsekkel a római katolikus egyház újkori történetéről, különös tekintettel a lutheránus és kálvinista kongregációkra. Egyház-, kultúra- és politikatörténeti uchrónia 265
A nemzetközi államközösség bénultsága és annak orvosságai. Önrendelkezés, nagyhatalmi egyetértés, politikai döntőbíráskodás... 283
Előszó 285
Bevezetés 288
A nemzetközi államközösség bénultsága nemzetközi viták megoldásában 288
A nemzetközi államközösség szerkezete és alapvető rendező elvei 300
A nemzetközi államközösség szerkezete 300
A monarchikus-feudális legitimitás régi rendező elve 313
Az önrendelkezési jog új rendező elve 325
Az önrendelkezési elv kritikái és apológiája 343
Az önrendelkezési elv mint a nacionalizmus ösztönzője 343
Az önrendelkezési elv mint a magasabb nemzetközi integráció akadálya 374
Az önrendelkezéssel látszólag konkuráló egyéb államalakulási és területrendezési elvek 390
Az önrendelkezés mint az államok területi sérthetetlenségével szemben álló elv 398
Nemzetközi politikai vitaintéző eljárások: a nagyhatalmi egyetértés és a pártatlan politikai döntés kulcskérdései 417
A mai nemzetközi politikai vitaintéző eljárások elégtelensége 417
A nagyhatalmi egyetértés szerveinek és eljárásainak mai működése és azok elégtelensége 461
A nemzetközi politikai döntőbíráskodás problémája 494
Két területi és államalakulási vita: Ciprus és Közel-Kelet 252
A ciprusi vita tényei és azok értelmezése 526
Egy döntőbírósági állásfoglalás lehetséges tartalma a ciprusi vitában 555
Az arab-izraeli viszály: a tények 587
Az arab-izraeli viszály: értékelési szempontok 614
Az arab-izraeli viszály: végleges megoldásra irányuló nagyhatalmi akció lehetősége 657
Zárószó az arab-izraeli viszállyal foglalkozó 14-16. fejezethez 674
Összefoglalás 676
Észak-Írország kérdése egy lehetséges pártatlan politikai döntőbírósági döntés fényében 683
Az 1956 utáni helyzetről 711
A kapitalista liberalizmus és a szocializmus-kommunizmus állítólagos kiegyenlíthetetlen ellentéte 759
Utószó helyett (Huszár Tibor) 783
A szerkesztő jegyzetei (ifj.Bibó István) 787