Tolna megye földrajzi nevei

Összefoglaló

ELŐSZÓ
1. A gyűjtés története A Pécsi Akadémiai Bizottság kezdeményezésére Tolna megye Tanácsa 1972 decemberében határozta el, hogy Zala és Somogy megye példája nyomán összegyűjti és kiadja a megye valamennyi helységének földrajzi neveit. A munkálatok vezetésével a megyei Művelődési Központot bízta meg. Ezzel a szekszárdi Babits Mihály Művelődési Központ az országban elsőként olyan magas szintű tudományos feladat megvalósításához fogott hozzá, amilyenre eleddig még nem volt példa a megyei művelődési házak történetében. Dr. Vadas Ferenc, a Művelődési Központ igazgatója e nem könnyű feladatot munkatársai segítségével kitűnően oldotta meg. A munkálatok tudományos irányítását a Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézete vállalta Ördög Ferenc és Végh József személyében.
A gyűjtés és a közzététel tudományos tervét egy kisebb munkaközösség dolgozta ki. Ennek tagjai Balogh Lajos, Ördög Ferenc, Papp László, Vadas Ferenc és Végh József voltak. Az ellenőrzés és közzététel kisebb-nagyobb gondjainak megvitatásában azonban részt vettek a névgyűjtemény közzétevői: Hajdú Mihály, Király Lajos, Rónai Béla, Szabó József is. Így a Tolna megye földrajzi nevei című kötet egy jól egybekovácsolódott és összehangolódott lelkes és szakértő gárda munkája, akárcsak a somogyi kötet is. E kis társaság nemcsak a felelősséget érezte munka közben, és vállalja az olvasó előtt, de az érdem és az elismerés is mindnyájukat illeti.
Az egész megye névanyagát felölelő kiadványon kívül 1967-ben Mező András közzétételében megjelent Szabolcs-Szatmár megyéből a baktalórántházi járás anyaga (e megyében a gyűjtést és kiadást a debreceni egyetem és a nyíregyházi tanárképző főiskola magyar nyelvészeti tanszéke irányítja), 1970-ben Pelle Béláné közzétételében a Magyar Nyelvtudományi Társaság kiadványaként megjelent Heves megye földrajzi nevei. I. Az egri járás, és 1975-ben szintén megjelent a II. A füzesabonyi járás (a Heves megyei gyűjtési munkálatok irányítója szintén a Nyelvtudományi Intézet). 1974-ben megjelent Somogy megye földrajzi nevei című kötet. Az eddig megjelent kiadványokat a szakemberek elismeréssel fogadták. Elmondhatjuk tehát, hogy kialakultak nálunk a földrajzi nevek gyűjtésének korszerű módszerei. Ennek ellenére minden megyében, ahol a gyűjtés megkezdődik, tanácskozásokra van szükség, mivel más és más keretekben történik a szervező és gyűjtőmunka. Az ellenőrzést és a közzétevést végző gárda is igyekszik módszerét finomítani, még jobbá tenni. Tolna megye helynevei gyűjtésének és közzétételének megtervezése azért is okozott új gondokat, mert e megyében többféle nemzetiség alakította ki a ma élő névanyagot. Ismeretes, hogy a törökök kiűzése után e megyébe nagy tömegben érkeztek német telepesek. így a megye 108 falujából 56 német anyanyelvű volt. A második világháború végén bukovinai székelyeket (csángókat) sodort ide a történelem vihara. 1946-ban pedig a felvidéki magyarok közül többen is itt találtak új lakóhelyükre.