Marina Cvetajeva (1892-1941) hányatott, tragikus élete során akár találkozhatott volna is idén, 2007-ben, kilencvenöt évesen elhunyt neves életrajzírójával, hiszen a szintén moszkvai születésű Troyat ugyanúgy Párizsba vetődött, mint ő, mégis nagyot kellett változnia a világnak, a közvéleménynek, beleértve a szerzőét is, mire ez a könyv megíródhatott. A huszonhét éves fiatalember elé a párizsi orosz emigráns körök Cvetajeva személyét és művét korántsem állították példaképül. A fehérgárdista férje után hazájából önkéntes száműzetésbe vonuló költőt megbélyegezték mint a Szovjetunió bérencét, azét a Szovjetunióét, ahol utóbb a boldogtalan hazatelepülőt mosogatólánynak sem látták szívesen, öngyilkosságba hajszolták - mára pedig a kritika és a közönség világszerte nemhogy újra felfedezte, de nagyobbra tartja kivételes eredetiségét, mint valaha. Könnyű utólag okosnak lenni? Míg a történelmi katasztrófákon át követjük ezt a kezdettől hallatlanul nagyra törő, iszonyatos csapásokkal dacoló pályafutást, kijelenthetjük: utólag sem könnyű. "Mintha ez a rendkívüli személyiség csupán azért idézett volna magára annyi tébolyt és bánatot, hogy visszájáról tanítson bölcsességet a többieknek" - summázza a példázatot Henri Troyat, gyönyörködtetésül pedig idéz a költőtől, a közelmúltig kallódó, kiadatlan verseiből is: a Lyra Mundi sorozat most megjelenő Cvetajeva kötetében ezek is szerepelnek, más magyarul eddig kiadatlan költeményekkel együtt.
Levan Berdzenisvili (1953) grúz író, politikus, akadémikus az illegális Grúz Köztársasági Párt alapító tagja (1978), a Tbiliszi Nemzeti Parlamenti Könyvtár igazgatója (1998-2004), parlamenti képvis...
Online ár:
2 990 Ft