Magyarországi kisvasutak (Pallas könyvek)

Összefoglaló

ELŐSZÓ
A kisvasutak az 1935 mm-es normál nyomtávolságnál kisebb nyomközű vasutak. Építésük hazánkban az 1870-es években kezdődött. A század utolsó éveiben és a századforduló után több ezer kilométernyi vonalat helyeztek üzembe a nagybirtokok, az erdőgazdaságok és a bányavidékek területén. Feladatuk a mezőgazdasági termények, a fa, a kő és az ásványkincsek fuvarozása volt, de a személyszállításban is egyre fontosabb szerepet töltöttek be. Hálózatuk az első világháború után tovább bővült, a nyersanyag-lelőhelyek feltárása, az erdők kitermelése új vonalakat igényelt. Nem csökkent a földbirtokosok és a gazdálkodók beruházási kedve sem, hiszen az Alföld vagy a Dunántúl mezőgazdasági területein sokkal olcsóbb volt keskeny nyomközű pályát fektetni, mint utat építeni.