Giewont, az alvó lovag, 1900 méteren, a Nyugat -Tátrában. --Oda mindenképpen felmegyünk, megmásszuk az öreg harcost, nem lehet akadály! Igazi kiránduló idő, szikrázó napsütés, előttünk a cél, mi kell még a boldogsághoz? Többen érezhették így, mert az amúgy is népszerű kiránduló célpont, azon a nevezetes napon sokakat vonzott.
Kezdetben kényelmes turistaúton haladtunk, ám a kellemes séta hamarosan véget ért. Egy keskeny szikla párkány, kifeszített lánccal, mint kapaszkodó, vezetett tovább. -- Na, ennek már fele se tréfa! -- Alattunk mérhetetlen szakadék, a csúcs meg még igencsak távol. Belevágtunk. Húztuk magunkat feljebb, egyre feljebb. Úgy 3 méterre fölöttem is kapaszkodott valaki, lába megcsúszott, és egy focilabda nagyságú szikladarabot indított a mélybe. Pattogott a monstrum egyenesen felém. Egy láthatatlan kéz a sziklafalhoz nyomott, de az is lehet, hogy a fal húzott magához. Besimultam, ahogy csak bírtam. A görgeteg egyre közelített. Behúztam a fejem, már csak reménykedhettem a jó szerencsében....és érkezett! Egyenesen a fejem- búbjának. Pattant egyet, majd repült tovább a mélybe. Végigszántott rajtam, egy részen a hajamat is letépte. Vérezni kezdtem, mindenem csupa vér volt, de egyben vagyok, magamnál vagyok. A kritikus pillanatban végig pörgött egész addigi életem...
Vörös István - énekes - gitáros-dalszerző - a hazai kultrock elsőszámú képviselőjének önvallomása gyerekkorról, szerelemről, a művészi pálya kiismerhetetlen labirintusairól, dalairól és a pályán töltött eddigi 45 évről.
Objektív történetírás nem létezik. Sorsok vannak, egyéni életutak, amelynek tükrében egy korképe csalhatatlanul kirajzolódik. Morvai Ferenc naplója több mint szórakoztató olvasmány korrajz is egy...
Online ár:
2 800 Ft