Capitulum II. - Deér József emlékezete

Összefoglaló

A Szegedi Tudományegyetem Középkori és Kora Újkori Magyar Történeti Tanszéke elha­tározta, hogy emléket állít egykoron a tanszéken vagy jogelődjei középkori magyar történelmet oktató professzorainak. Az 1921 -ben Kolozsvárról Szegedre áttelepülni kényszerült egyetemen a magyar középkort két tanszéken kutatták és oktatták. Az egyik Magyar Történeti Tanszék, a másik a Magyar Művelődéstörténeti Tanszék volt. 1940 őszén Kolozsvárra visszaköltözését követően Szegeden új egyetemet hoztak létre és átszervezték a tanszéki struktúrát. A magyar történelem oktatásáért korábban felelős két tanszéket összevonták, így létrejött a Magyar Tör­ténelmi Intézet. A közel negyedszázadig fennálló rendszer 1964-ben módosult. A középkor magyar történelem oktatásának előtérbe kerülésére adott lehetőséget az, hogy ebben az évben kialakították a Középkori Magyar Történelmi Tanszéket. Az új szervezeti egység nevével el­lentétben azonban nem csupán a középkorért volt felelős, hanem a 18. század végéig fedte le a magyar történelem oktatását és kutatását a szegedi egyetemen. Mindezt idővel a tanszék elnevezésében is jelezni kívánták, ezért 1988-ban Középkor és Kora Újkori Magyar Történelmi Tanszék nevet vette fel. Az elmúlt több mint nyolc évtized alatt kinevezett vagy meghívott oktatóként sokan tartottak hosszabb-rövidebb ideig középkori magyar történelemből órákat a többször átszer­vezett tanszéki keretben. Közülük hat elhunyt hajdani tanszékvezető professzor: Márki Sándor Erdélyi László Fógel József Mályusz Elemér Deér József Kristó Gyula munkássága előtt tisztelegve emlékfalat állítottunk a Történeti Intézetben. Terveink között szerepel, hogy egyenként mutassuk be neves elődcink tudományos tevé­kenységét, így tanszékünk történetét és szegedi medievisztika jelentős korszakait is megismer­hetjük. A tervezet sorozat első állomásaként Nyugat-Európában a magyar középkort kutatók közül az egyik legismertebbnek, Deér József professzornak munkásságát tekintettük át. Deér József születésének centenáriuma adott alkalmat arra, hogy bemutassuk az 1930-as években tanári pályáját Szegeden kezdő professzor főbb kutatási területeit, eredményeinek fogadtatását és kitérjünk aktualitásukra. Az ünnepi megemlékezésre elfogadták meghívásunkat azok a társ­intézmények, amelyek szintén magukénak érezhetik Deér József tudományos munkásságát, így a Magyar Nemzeti Múzeum, az Eötvös Lóránt Tudományegyetem Középkori és Kora Újkori Magyar Történeti Tanszéke és a Berni Egyetem Történeti Intézete. A jelen kötetben a 2005- május 24--én Szegeden tartott emlékkonferencia előadásait adjuk közre kiegészítve Deér József újonnan összeállított bibliográfiájával. Úgy érezzük, hogy a magyar történettudomány adósságát is törlesztjük talán azzal, hogy külön kötetben tisztelgünk a száz évvel ezelőtt született és már több mint három évtizede emigrációban elhunyt humanista, a tudomány és nemzet iránt elkötelezett tudós tanárunk életpályája előtt.