A leples bitang

Összefoglaló

FÜLSZÖVEG
Az 1926-ban született amerikai költő grandiózus "szerelmes verse", az Üvöltés 1955-56-ban keletkezett, a legjobbkor, a leginkább időben: programnyilatkozata, politikai és társadalmi manifesztuma lehetett a Mammon, a Moloch hatalmára fülsiketítő nemmel felelő "leples bitangoknak": az amerikai beat-nemzedéknek.
Azóta közel harminc év telt el: újabb lázadások söpörtek végig a világon és haltak el, a régi beatnikek elhallgattak, eltűntek (vagy a Halál vagy a "sárga ház" ölelte őket örökre keblére) - Ginsberg azonban maradt. Mert költészete nem egyetlen divat-konjunktúra terméke - sokkal inkább egy alapjaiban rendíthetetlen magatartásé és világnézeté: a minden jobb sorsra érdemes és elnyomott kisebbség fájdalmát már-már perverzül személyesen átélő költő nem maradt megénekelni való "anyag" híján az elmúlt három évtizedben.
S ez a lényegében érzékeny és sérülékeny alkat - némi rezignáltság ellenére - megőrizte korai, kihívó, rosszabb pillanataiban taszító exhibicionizmusát is. Legjobb verseiben viszont ez az exhibicionizmus nem egyszerűen polgárpukkasztó elem, hanem a feltárulkozás döbbenetes hatású segédeszköze.
Az idő múlásával sokak költője lett, ha nem is mindenkié. De még azok a versértők is, akik nem tudják egészében befogadni költői világát, még ők sem tagadják meg tőle a kivételes tehetség iránti tiszteletet. Mert az ma már nyilvánvaló, hogy a csúcsformájában üvöltő-lihegő-éneklő Ginsberg joggal tekintheti magát a nagyapjának vallott Whitman méltó utódának, az első patrónusaként fellépő William Carlos Williamst pedig egyenrangú társának. S talán még William Blake sem sértődne meg, ha tudná, hogy Ginsberg az ő profétikus látomásaiban véli felfedezni költészetének gyökereit. Vissza
TARTALOM
Metafizika 5
A leples bitang (Orbán Ottó) 7
Metafizika (Eörsi István) 9
Társaságban (Eörsi István) 10
"Szeretkeztem magammal" (Eörsi István) 12
Üvöltés
Üvöltés (Orbán Ottó) 15
Nagyáruház Kaliforniában 27
Napraforgó szutra 29
Amerika 32
Kaddis 37
Kaddis Naomi Ginsbergért (Eörsi István) 39
Lindsayhez (Orbán Ottó) 68
Üzenet (Eörsi István) 69
Róza néninek (Eörsi István) 70
Apollinaire sírjánál (Orbán Ottó) 72
A valóságos oroszlán (Eörsi István) 77
Meszkalin (Orbán Ottó) 80
A válasz (Eörsi István) 83
Szomorú énem 87
Burroughs művéről (Eörsi István) 89
Szerelmes vers Whitman témájára (Eörsi István) 90
Feljegyzés egy álomról (Eörsi István) 91
Szomorú énem (Eörsi István) 93
Az Isten miért szeretet, Jack? 97
Az Isten miért szeretet, Jack? (Eörsi István) 99
Kávéház Varsóban (Eörsi István) 101
Guru (Eörsi István) 103
Az első buli Ken Keseyéknél a Pokol angyalaival (Eörsi István) 104
Szeptember a Jessore-i úton 105
Elégia Neal Cassadyért (Eörsi István) 107
Ezüst Durangón túl, a mexikói Sierra redői fölött (Györe Balázs) 111
Neal hamvairól (Eörsi István) 113
Reflexiók Álmosszemben 114
Halál mindenütt (Györe Balázs) 117
Laramie fölött (Györe Balázs) 118
Szeptember a jessore-i úton (Eörsi István) 119
Jöjj vissza, karácsony 125
Sok szerelmem (Eörsi István) 127
Blues hajnali négykor (Eörsi István) 128
Jöjj vissza, karácsony (Eörsi István) 129
Macdougal-utcai blues (Eörsi István) 131
Könnygáz rag (Eörsi István) 133
Ne vénülj meg 135
Ayers Rock Uluru ének (Eörsi István) 137
Karácsonyi ajándék (Eörsi István) 138
Vidékre visszatérve rövid látogatásra (Eörsi István) 139
Éjszakai derengés (Eörsi István) 142
Neruda halálára (Eörsi István) 143
Nemes igazságok evangéliuma (Eörsi István) 144
Ne vénülj meg (Eörsi István) 146
"Kenjetek mindent egyvalakire" (Eörsi István) 153
Plutó(nium)i óda 155
Nagaszaki-napok (Eörsi István) 157
Vén tó (Eörsi István) 159
Plutó(nium)i óda (Eörsi István) 162