…és ​újfent hadiidők! (avagy: a „boldog békeidők” nem térnek vissza) 1939–1945 - Saját képpel

Összefoglaló

Ismertető: A Magyar Köztársaság központi hadtörténeti intézménye főigazgatójaként egy esztendeje jó érzés töltötte el lelkemet, mivel útjára bocsáthattam egy új kiadványt, amely munkatársaim tollából született. Annak Beköszöntőjében megírtam, hogy „talán nincs olyan család hazánkban, amely ne vesztett volna apát, fiút, fivért a nemzetet próbáló háborúkban. Magyarország embervesztesége a XX. század első felében kiemelkedően magasnak bizonyult. Ez önmagában már indokolja azt az érdeklődést, ami hazánkban az I. és a II. világháború időszakait övezi."
Munkatársaimmal már akkor tudtuk, hogy nem állhatunk meg az I. világháborús emlékkönyv kiadásával, dolgoznunk kell tovább, hiszen a honvédek helytállása a II. világháborúban ugyanúgy megérdemli a megemlékezést, mint apáiké az I. világháborúban. S dolgoznunk kell tovább, mivel az egy XX. századi világháború koncepció jegyében féloldalas volna, ha csupán a Nagy Háborúról jelentetnénk meg „ 1924 mintájú'' kiadványt, de a Totális Háborúról nem. íme, elkészült hát az „1925 mintájú" emlékkönyv is.
A Hadtörténeti Intézet és Múzeum 87. születésnapjára megjelenő kötet apropóját az II. világháború, pontosabban a XX. századi világháború harmadik, egyben utolsó szakasza befejeződésének 60. évfordulója adja. A Totális Háborút követő hat évtizedben sorra jelentek meg a tudományos publikációk, elemzések, monográfiák; ám nem kerültek kiadásra csapattörténeti munkák és a Nagy Háborút követő két évtizedre oly jellemző emlékkönyvek.
Emlékkönyvünk célja - e koncepció jegyében - tudományos ismeretterjesztő jelleggel Magyarország had- és általános történetének bemutatása a II. világháborúban. Ennek megfelelően a szerzői kollektíva, amely túlnyomó többségében az intézmény jelenlegi vagy korábbi munkatársaiból tevődik össze, „szemelgetett" a rendelkezésre álló anyagokból. Célja nem az volt, hogy az akadémiai tudományosság igényével újra megírja a Totális Háború történetét, hanem hogy érdekességek felvillantásával elevenítse fel a nemzet és az annak elválaszthatatlan részét képező Magyar Királyi Honvédség mindennapjait az 1939-től fokozatosan kiújuló világméretű küzdelemben.
Az intézmény önerejéből megjelentetett kötet három fő részből áll - miként Nagy Háborús elődje. Az első általános áttekintést nyújt a háborúhoz vezető útról, Magyarország helyéről és szerepéről a nagybirodalmak szembefeszülésének világában, a hadszínterekről, s az összeomlásról. A második rész, a „saját" csapatokra koncentrálva, sorra veszi a fegyvernemeket és a csapatnemeket. A harmadik valóban az érdekességek fejezete. A teljesség igénye nélkül találkozhatunk benne az ember négylábú segítőtársaival, gondolatban felvehetjük a magyar katonák egykori ruháit és felszereléseit, feltűzhetjük kitüntetéseit és jelvényeit, forgathatjuk a korabeli nyomtatványokat és a katonasírokból előkerült iratokat, átélhetjük a lövészárok-karácsonyt, a hadifogságot, s a korabeli hagyományok felelevenítését.
S ha mindezzel tettünk valamit a korszak hiteles bemutatásáért, vállalkozásunkba belefognunk már érdemes volt. Az emlékkönyvet, amelyet a Tisztelt Olvasó most kezébe vesz, ezekkel a gondolatokkal bocsátom útjára.

dr. Holló József Ferenc vezérőrnagy - További ismertető: "Belelapozás". - - Tartalom:
Beköszöntő: Dr. Holló József Ferenc 5
I. RÉSZ
A hadszíntér mint meghatározó tényező a II. világháború
hadműveleteiben: Dr. Holló József Ferenc 6
A szövetségi rendszerek és Magyarország: Dr. Ravasz István 14
Magyarország és a "Totális Háború: Dr. Ravasz István 20
Területi visszacsatolások: Dr. Ravasz István 28
A délvidéki hadjárat: Dr. Ravasz István 34
Kassa bombázása: Sisa András 40
A gyorshadtest a keleti hadszíntéren 1941-ben: Andaházi-Szeghy Viktor 44
A 2. hadsereg 1942-1943. évi hadműveletei: Dr. Szabó Péter 52
A Magyar Megszálló Erők: Dr. Szabó Péter 58
Az 1. hadsereg hadműveletei az utolsó háborús évben: Dr. Szabó Péter 62
A magyarországi harcok kezdete: Dr. Ravasz István 68
Magyarország mint hadszíntér: Dr. Számvéber Norbert 74
A tordai csata: Dr. Jakus János 80
Az aradi csata: Dr. Jakus János 86
Az alföldi páncéloscsata: Dr. Számvéber Norbert 90
Budapest mint hadszíntér: Dr. Számvéber Norbert 94
A Konrad-hadműveletek és a székesfehérvári páncélos ütközetek:
Dr. Számvéber Norbert 101
A nyilas államszervezet: Dr. Ravasz István 106
A magyarországi harcok befejeződése: Dr. Ravasz István 111
A Magyar Királyi Honvédség kitelepülése a Német Birodalomba:
Dr. Szabó Péter 116
A magyarországi ellenállás: Dr. Ravasz István 119
Magyar katonák és ukrán nemzeti partizánok: Dr. Ravasz István 124
Távol a hazától: magyar önkéntesek Finnországban: Dr. Ravasz István 129
Hadászati kultúrák: Dr. Ravasz István 135
II. RÉSZ
A Legfelsőbb hadúr: Dr. Ravasz István 142
A magyar hadvezetés: Dr. Bonhardt Attila 150
Egy magyar gyalogezred harci útja: Udovecz György 155
A magyar hegyicsapat: Illésfalvi Péter 160
A magyar lovasság: Dr. Szabó Péter 166
Az egyik utolsó magyar lovasroham: Dr. Szabó Péter 170
A magyar tábori tüzérség: Dr. Lugosi József 172
A magyar légvédelmi tüzérség: Dr. Varga József 177
A magyar rohamtüzérség: Dr. Bonhardt Attila 185
A magyar harckocsizók és gépkocsizó lövészek: Dr. Bonhardt Attila 191
A magyar kerékpáros csapatnem: Babucs Zoltán 197
A magyar utászok: Babucs Zoltán 201
A magyar híradócsapat: Bán Attila 206
A m. kír. Honvédség pótalakulatai: Babucs Zoltán 209
A magyar haderő élelmezési szolgálata: Süli Attila 214
A Magyar Királyi Honvédség egészségügye: Dr. Kiss Gábor 217
Horváth Lajos M.Sc: A Honvéd Folyamerők 221
Sisa András: A Magyar Királyi Honvéd Légierő 225
Töll László: Honvéd ejtőernyősök 233
Dr. Varga József: A magyar tábori lelkészet 238
Dr. Számvéber Norbert: Német szárazföldi seregtestek szervezése
Magyarországon 244
Dr. Bonhardt Attila: A munkaszolgálat a Honvédségben 250
III. RÉSZ
Dr. Lugosi József: A magyar gyalogság fegyverzete 258
Dr. Bonhardt Attila: Magyar harckocsik és páncélozott harcjárművek 265
Dr. Bonhardt Attila: Német harckocsik és páncélozott harcjárművek
a Honvédségben 272
Dr. Lugosi József: A magyar tábori és páncélelhárító tüzérség fegyverzete 278
Jéney Sándor: A magyar katonai híradás a második világháborúban 283
Dr. Suba János: Megerődített vonalak Magyarország területén 288
Dr. Szabó József János: Az Árpád-vonal 293
Dr. Kovács Vilmos: A magyar hadiipar 298
Baczoni Tamás: A magyar haderő egyenruházata és felszerelése a II.
világháborúban 306
Cs. Kottra Györgyi: A Honvédség katonai zászlói 312
Dr. Makai Ágnes: Magyar kitüntetések a második világháború idején 316
Sallay Gergely Pál: Magyar katonai jelvények a második világháborúban 321
Závody Szilvia: Emléktárgyak a II. világháború idejéből 325
Dr. Suba János: A honvédség térképművei 328
Dr. Szoleczky Emese: AII. világháború kéziratos dokumentumaiból 333
Dr. Ravasz István: Dokumentumok a katonasírokból 340
Závody Szilvia: Plakátok és aprónyomtatványok a II. világháborúban 343
Dr. Kreutzer Andrea: Újságok a II. világháború idején 348
Sallay Gergely Pál: Magyar háborús propaganda a második
világháborúban 354
Babucs Zoltán: A magyar katonai zsargon 358
Dr. Szijj Jolán: Repeszdarabok. Humor a harcmezőn 362
Cs. Kottra Györgyi: Védőszentek és ünnepeik 364
Jakusch Gabriella: Nemzeti és katonai ünnepek a háborúban 368
Ujváry Ágnes: Szemelvények a bálok történetéből 372
Babucs Zoltán: A Magyar Királyi Honvédség lóállománya a 11.
világháborúban 377
Dr. Szabó Péter: Hadifogság a 11. világháború alatt és után 383
Dr. Ravasz István: Magyarország vesztesége a II. világháborúban 388
Dr. Bíró Andor: Magyar hadisírok Oroszországban - szovjet hadisírok
Magyarországon 392
Varga Attila: Magyar hadisírok Nyugat'Ukrajna területén 397
Molnár Tibor: Magyar hadisírok a Délvidéken 402
Horváth Gábor: Közös hadi emlékpark a Dunántúlon 404
Udovecz György. Katonai hagyományőrzés a 11. világháború korából 407
Dr. Ravasz István: Értelmezések 410
Csákváry Ferenc: A11. világháború a Hadtörténelmi Közlemények lapjain 415