Seregi - Magyar-angol

Összefoglaló

FÜLSZÖVEG
A három részből álló, csaknem háromszáz fekete-fehér és színes fotóval illusztrált, kétnyelvű kötet a magyar balettművészét ma élő legnagyobb alakját. Seregi Lászlót hozza életközeibe a művész 75. születésnapja alkalmából. Koreográfusi pályájának történetét maga Seregi meséli el érdekfeszítően olvasmányos, anekdotizáló, sajátosan szarkasztikus stílusában. Az I. rész egyes fejezetei főként a legjelentősebb Seregi-opuszokhoz kapcsolódnak - a Spartacustól -* A makrancos Katáig. A II. részben Seregi László néhány írása s beszéde olvasható. A kötet III. része egy válogatás a Seregi-életművet lejegyző Kaán Zsuzsa saját kritikáiból, amelyek a hazai kulturális médiában a Seregi-balettekről jelentek meg 1975 és 2004 között. A SEREGI című kötet formabontó vállalkozás: tükörfordítással és párhuzamos szerkesztéssel - magyar és angol nyelven - tánccal foglalkozó reprezentatív kiadvány eddig még nem látott napvilágot Magyarországon. A kötet ötletgazdája, tervező-szerkesztője és kiadója: Kaán Zsuzsa azért vállalkozott erre a különleges feladatra, hogy az általa oly nagyra tartott és elismert, nemzetközi tekintélyű magyar alkotóművész nonverbális művészete - itthon és külföldön egyaránt - a nyomtatott sajtó eszközeivel, a verbalitás dimenziójában is maradandóvá váljék. Kaán Zsuzsa: táncos, tánctörténész, kritikus, producer. Klasszikus balett-tanulmányait Lieszkovszky Tibornál kezdi (1950-55). További mesterei (1955-64): Ákos Klára (balett), Fáy Mária (karaktertánc), Jeszenszky Endre (pas de deux). Nappali szakon matematika-filozófia diplomát szerez az ELTE-n (1964-69). Szakdolgozatát tánctörténetből írja. Ezalatt a Blaha Lujza téri Nemzeti Színházban (1962-64), majd a Hidas Hedvig vezette bizottság működési engedélyével számos színházi és szabadtéri produkcióban' táncol (1964-69). Koreográfusai: Barkóczy Sándor, Pethő László, Roboz Ágnes, Szigeti Károly, Szöllősi Ágnes, Veöreös Boldizsár. Friss diplomásként - 1969-től - az Állami Balett Intézet középiskolai tanára, tanársegédje (1978-85), főiskolai adjunktusa (1985-89) 20 év alatt (1969-89 között) érettségi tárggyá, majd főiskolai tantárggyá fejleszti a tánctörténetet. Tudományos munkásságát a Táncművészek Szövetsége Tudományos Tagozatának tagjaként kezdi (1972). Rendszeresen publikál a Táncművészeti Értesítő című szakmai kiadványban, és - táncszaklap nem lévén - a Muzsika című folyóirat táncrovatában (1971-76), majd az újraindított Táncművészetben (1976-1990). Napi- és hetilapok (Esti Hírlap, Pesti Műsor, Új Tükör stb.) szakírója; a Népszava (1984-91), majd az Élet és Irodalom (1994-2001) állandó, tánckritikusa. 1989-91 között kirándul a koreográfia világába is a Domino Táncszínház művészeti vezetőjeként s a Trionfo Táncszínház alapítójaként. 1991 januárjától a Táncművészet című folyóirat főszerkesztője, 1992 óta a kiadója is. Az elmúlt 35 év alatt több mint 1000 tánccal kapcsolatos kritika, tanulmány szerzője. Főbb művei: Egyetemes tánctörténet (1972, 1990), Koreográfia és szemiotika (Tánctudományi Tanulmányok, 1982-83), „Balett" és „táncművészet" címszavak (Kulturális Kisenciklopédia, 1986), Színpadi tánc az Operaház megnyitásáig (A „Színpadi tánc története Magyarországon" c. kötetben, 1989), Tanulmányok a MÉDIAKÖNYV 1998-2003. évi köteteiben; Szimbólumok a táncművészetben (A „Jelbeszéd az életünk" című kötetben, 2002), Táncművészet az ezredfordulón (a Magyar Tudománytár című sorozatban, megjelenés előtt - 2005). Kitüntetései: Magyar Köztársasági Arany Érdemkereszt, 1998. A Magyar Köztársaság Tisztikeresztje, 2005. Készült a Nemzetközi Tánc- és Kultúra Alapítvány, valamint a Trionfo Kft. közös kiadásában. A kötet megjelenését a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma, a Nemzeti Kulturális Alapprogram, a Philip Morris Magyarország Kft. és Klapka György támogatta. Vissza
TARTALOM
KAÁN ZSUZSA: Előszó............................................................................................. 4
I. RÉSZ:
Önarckép.............................................................................................................. 8
I. FEJEZET: Az indulás...................................................................................... 10
II. FEJEZET: A felvételi....................................................................................16
III. FEJEZET: Reggel a táborban (1953)...............................................................22
IV. FEJEZET: Néptánccsizma, vagy balettcipő?............................................ 30
V. FEJEZET: Az Operaház falai között.................................................................34
VI. FEJEZET: Opus 1.: Spartacus (1968)............................................................... 38
VII. FEJEZET: Bartók-balettek (1970).................................................................... 62
VIII. FEJEZET: Sylvia (1972).................................................................................. 76
IX. FEJEZET: A cédrus (1975)............................................................. 82
X. FEJEZET: Seregi New York-ban: A Kamarazenétől a Bernstein-estig (1976-1977)....90
XI. FEJEZET: Seregi - a balettigazgató.................................................................. 98
XII. FEJEZET: Változatok egy gyermekdalra (1978).................................................102
XIII. FEJEZET: Macskák (1983).......................................108
XIV. FEJEZET: A Macskáktól Az Operaház fantomjáig (2003)......................122
XV. FEJEZET: Rómeó és Júlia (1985).....................................132
XVI. FEJEZET: Szentivánéji álom (1989)........................................154
XVII. FEJEZET: A makrancos Kata (1994)...........................................164
XVIII. FEJEZET: Utószó..........................176
II. RÉSZ:
Seregi László saját írásai - Válogatás..................................................................186
1. Magyar Spartacus Ausztráliában..........................188
2. Ünnepi beszéd..........................192
3. Az isteni Mojszejev..........................196
III. RÉSZ:
Elemzések - Válogatás Kaán Zsuzsa kritikáiból....................................................200
1. A régi Spartacus - mai szemmel..........................202
2. „Sylvia" tizenöt éves..........................208
3a. A cédrus..........................212
3b. Szabadságvágy és történelem...........................................................................216
4. Kamarazene No. 1..........................218
5. Változatok játékra és valóságra..........................220
6. A „Macskák" Seregi Lászlóval..........................228
7. Rómeó és Júlia..........................230
8. Crazy for Originál..........................236
9. Gratulálunk: a hetvenéves Seregi Lászlónak..........................240
10. Sztárvendégünk: Seregi László..........................242
FÜGGELÉK:
Ünnepi köszöntő..........................246
Művek, betanítások jegyzéke..........................248
Seregi László kitüntetései..........................250
Szakmai találkozások..........................254