Az olvasás trónfosztása?

Összefoglaló

„A könyv - és vele az olvasás - hamar meghódította Európát. Gutenberg idejében még nagyon kevesen tudtak írni-olvasni; ehhez képest röpke három évszázad múltán valóságos olvasási láz lett úrrá, főleg a francia és az angliai városlakókon. A más országokból jött utazók nem győztek álmélkodni azon, hogy nemcsak az úri osztály tagjai, de a munkások, cselédlányok is egyfolytában olvasnak. 'Párizsban mindenki olvas... Mindenki - főként a nők - könyvet hord magával. Olvasnak a kocsiban, séta közben, a színházban az előadás szünetében, a kávéházban, a fürdőben. A boltokban nők, gyermekek, segédek, tanoncok egyaránt olvasnak. Vasárnap a férfiak házuk ajtaja előtt olvasnak; a lakájok a hátsó ülésen, a kocsis a fogaton, a katonák őrállás közben...'- áll egy korabeli beszámolóban. Nem ismerős valahonnan ez az utcakép? Mindenki, mindenütt lehajtott fejjel böngészi a kezében tartott... - nem, most nem a könyvet, hanem a PDA-t, mobilt, „okostelefont", amelynek a képernyőjén elmélyülten böngészi az üzeneteit, az elektronikus leveleit -, vagy netán könyvet olvas éppen?" Az egyetemi oktató szerző három tanulmánya az olvasás jelenét és jövőjét elemzi. Az e-könyv helyzetét a nyomtatott kultúra fejlődési állomásaként, nem zsákutcájaként értelmezi. Ám, mint írja: „Vannak-e érvényes válaszok? Sajnos, nem tudom." Majd így folytatódik az írás:  „Csak azt tudom, hogy parancsoló szükségszerűség a nemzeti kulturális örökséggel - köztük a szépirodalmi művekkel - megjelenni a világhálón. Aki ott nincs jelen, az a jövő számára elvész. Tehát, ha fenn akarjuk tartani gyönyörű anyanyelvünket, minden erőnkkel azon kell dolgoznunk, hogy minél több mű, minél kiválóbb minőségben, minél mívesebb környezetben jelenjék meg az interneten. Ha ezt a hármas követelményt egyszerre tudjuk teljesíteni, nem éltünk hiába." 

A letöltéssel kapcsolatos kérdésekre itt találhat választ.