Fotóikonok 1-2.

Összefoglaló

Többórás megvilágítás eredményeképpen az aszfaltlakkos felületen megjelenik az egyszerű kép: 1827-ben elkezdődik a fotográfia korszaka. Hivatalos statisztikai adatok szerint ma már csupán a német laboratóriumokban évente több mint ötmilliárd felvételt dolgoznak ki. Nem kétséges, a technikai képek korában élünk. Filmekből, a televízióból, videokamerák felvételeiről, a digitális médiából képek ostromolják a figyelmünket. Megkísérelnek bennünket elcsábítani, manipulálni, erotizálni. Közben természetesen informálnak is. Valóságos képáradat tör ránk, ami veszélyesen hangzik, de lényegében mindenekelőtt egy fenomenológiai problémára figyelmeztet: mit kezdünk ezzel a rengeteg képpel? Milyen alapon választunk? Egyáltalán mit veszünk még tudomásul? Másfelől, minek van rá esélye, hogy bekerüljön a kollektív képi emlékezetbe? Voltaképpen most éppen paradox helyzetben vagyunk. Míg a hagyományos analóg fotográfia eredeti területén, a hírlapi fényképészet, az amatőr fotográfia világában veszített jelentőségéből, a nyilvánosság egyre többet foglalkozik a hagyományos fényképekkel. A fotók természetszerűen megjelennek művészeti galériákban, vásárokon, aukciókon. Ezzel magától megoldódott a fotográfia művészeti helyzetéről folyó vita. A fotótörténet kulcsfontosságú képeiért hatjegyű dollárösszegeket kínálnak, de már jó ideje ugyanez a helyzet kortárs fotóművészek munkái esetében is. Egy fiatal, gyakran az új médiában tevékenykedő nemzedék felfedezte a fotográfiában azt, amit a korábbi befektetők számára a régiségek jelentettek. A fotográfia befutott, és divatosabb, mint valaha. Mint az inkább szemlélődő művészet közvetítője, új, jövőbe mutató szerepre talált. Norbert Bolz médiakutató tudós ebben az összefüggésben az adatáradatban megálljt parancsoló „nagy csendes képről" beszél. Míg a tévé, a videó vagy internet a legjobb esetben is csak holmi vizuális pezsgést idéz elő a nézőben, a hagyományos fénykép mint az „absztrakció diadala" elég erős ahhoz, hogy befészkelje magát az agyunkba, emlékezetessé, felidézhetővé váljon