A Bakony néprajza (52 oldal képmelléklet + egy kihajtható térkép)

Összefoglaló

Saját képekkel - Ismertető: Valamely táj etnikumára számtalan néprajzi jelenség összessége jellemző. Külön-külön ezek másutt is előfordulhatnak, de bizonyos társulásban csak meghatározott területen lépnek fel. Azt azonban, hogy a Bakony területére mi a jellemző, egész pontosan megfogalmazni nem oly egyszerű. A vidéknek meglehetősen élénk, változatos múltja volt, többek közt a török háborúk eléggé megbolygatták a falvak életét, a XVIII. században nagy terület újjátelepül, így figyelembe kell vennünk a betelepült nemzetiségek kölcsönhatását.
Legjellegzetesebbek mindenesetre az egykori kisnemesi falvak s a legtöbb bakonyi néprajzi szín, vonás (pl. az építkezés) ezekhez fűződik. Sok más azonban, mint pl. a földművelés módja, vagy a táplálkozás, már sokkal szélesebb körre terjed ki, számos munkaeszköz túlmegy a Bakony határán, az edényforma Dunántúl határát is átlépi.
Egyetlen falun belül is éles osztályellentétek voltak, pl. az őslakos nemzetes úr és a bevándorolt pásztor közt, s mindez nem segíthette az egységes néprajzi csoport kialakulását. Másrészt viszont épp e hangsúlyozott osztályellentétet néprajzi jelenségként tárgyalhatjuk, ami erőteljes színével hozzájárul a bakonyi táj megfestéséhez...További ismertető. "Belelapozás". - - Tartalom:
Bevezető 3
I. A Bakony és népének története.. 8
II. Az erdő és az ember 21
1. Gyűjtögetés. Szén-, hamuzsír mészégetés. Méhészet 21
2. Fafaragás 26
3. Vadászat 31
III. Gazdálkodás 37
1. Állattartás 37
2. Földművelés 52
IV. Ipar, kereskedelem 59
V. Táplálkozás 69
VI. Település, ház, lakás 76
1. Település 76
2. Tanya 80
3. Építkezés.... 81
4. Bútorzat 90
VII. Öltözet 93
VIII. Népművészet és a falu ízlése 100
IX. Szokások, hiedelmek 107
1. Születés, házasság, halál 107
2. Hiedelmek 114
X. Társas élet, dal, muzsika, tánc 117
XI. Anekdoták, betyárhistóriák 124
XII. Boszorkányos történetek 135
1. Boszorkány 136
2. Ördöngös emberek 143
3. Táltos, garabonciás, ludvérc 160
4. Rejtett kincs. Tüzes ember 165
5. Patkányűzés. Kígyó 168
Irodalom 173

- - A ​veszprémi „Bakony” múzeum igazgatójának, a Balatonvidék kiváló ismerőjének ez a kötete a Dunántúl egyik legnevezetesebb ethnikai egységének népszerű nép- és tájrajzi összefoglalója. A színes, olvasmányos stílusban megírt könyv anyagának nagy része eredeti gyűjtés. Megismerjük belőle a Bakony népének történetét, gazdálkodását, iparát, kereskedelmét, a települések kialakulását, a jellemző hegyvidéki építkezési módokat, a népszokásokat, és betekintést nyerünk az itt élő emberek hiedelmeinek világába is. A szerző nemcsak adatokat sorol fel, hanem mesél is: boszorkányhistóriákat, betyártörténeteket, népballadákat vetít elénk, egy pusztuló életforma kultúrájának legszebb, legérdekesebb darabjait. A halódó régi mellett hírt ad Vajkai a születő újról is, beszámol arról a nagy átalakulásról, amely a felszabadulás után, az iparosítás következtében indult meg a vidéken. A szépkivitelű, formás kis könyvecskét 52 fénykép illusztrálja és egy Bakonytérkép egészíti ki, amely jó segítséget nyújt az olvasónak a vidéken való eligazodásban.