Saját képekkel - Ismertető: TÁJ ÉS NÉPESSÉG, GAZDASÁG ÉS TÁRSADALOM
A megye területének alakulása
Heves megye mai területe Szent István államszervezésének idején az Aba Sámuel uralta vidéken 1010 után létrejött Újvár megyéhez tartozott. Ennek központja Abaújvár földvára volt, s onnan igazgatták a hevesi részeket is. Heves vármegye kialakulása a 13. század első felében kezdődött meg a hevesi földvár mint korai ispáni központ körül. „Hevesújvármegye" királyi ispánságból szerveződött a nemesi önkormányzatú vármegye, amelynek önállóságát 1323-tól számíthatjuk. Korai határai északon átnyúltak a Mátra gerincén, keleten az Eger patak, nyugati irányban a Zagyva választotta el a szomszédos vármegyéktől, s délkeleten a „kemeji részek" eredetileg a Berettyó és a Sebes-Körös mocsarakig húzódtak. A Tisza mentén a megye legdélibb pontja Szolnok környékén volt. A Nagykunság és Jászság jól lehatárolható területe a 15. század végén levált Heves vármegyéről, majd a 16. században következtek be a jelentős területi változások. A török terjeszkedésével az 1569. évi 52. tc. szerint az elfoglalt Külső-Szolnok vármegye magyar közigazgatását és bíráskodását a még meg nem hódolt Heves megye látta el. Eger török kézre kerülése - 1596 - után a megalakult egri vilajet Pest megye kivételével az egész Duna-Tisza közét, a Jászságot, valamint Heves és Külső-Szolnok vármegyék teljes területét felölelte. Eger 1687-es török alóli felszabadulása után a Jászság és a Kunság autonóm terület lett, a kettős megye pedig az 1569. évi állapotnak megfelelően Heves és Külső-Szolnok vármegye néven alkotott egy közigazgatási egységet. Területe 6739,8 km2, lakossága 321 537 fő volt 1868-ban. 1876-ban a kettős megye felbomlásával létrejött Jász-Nagykun-Szolnok és Heves vármegye. Ennek következtében 3801,52 km2-re csökkent a megye területe, majd 1884-ben ide csatolták Borsod megyéből Felsőtárkány községet.- További ismertető: "Belelapozás". - - Tartalom:
Táj és népesség, gazdaság és társadalom (Petercsák Tivadar) 5
Mesteremberek, specialisták, háziiparosok, manufaktúrák (Petercsák Tivadar) 47
Település, építkezés (Veres Gábor) 73
Lakáskultúra (Veres Gábor) 125
A háztartás tárgyai (Gy. Gömöri Ilona) 173
Cserép-, keménycserép- és üvegedények (Gy. Gömöri Ilona) 203
A paraszti gazdálkodás tárgyai (Petercsák Tivadar) 241
Pásztorfaragások (Cs. Schwalm Edit) 279
Szőttesek, hímzések (Cs. Schwalm Edit) 311
Viselet (Cs. Schwalm Edit) 371
A népszokások tárgyai (Császi Irén) 467
A vallásos élet színterei és tárgyai (Császi Irén-Gy. Gömöri Ilona) 513
Folk Art in Heves County
Irodalom 591
A Dobó István Vármúzeum adattárából felhasznált gyűjtések 601
Rövidítések 603
Nem mindennapi könyvet vesz kezébe az olvasó. Olyan könyvet, melynek írásai két nagy, két szent érzést járnak körül, keresnek és találnak meg népünk lelkében-múltjában és összeforrasztva, széttéphe...
Online ár:
4 290 Ft