FÜLSZÖVEG
A szerző immáron több mint három évtizedes történeti és hadtörténeti kutatásait összegzi e munka, a Bocskai istván, Bethlen Gábor és i. Rákóczi György vezetése alatt folytatott Habsburg-ellenes küzdelmekről, e harcokat vívó hadseegekről és azok hadművészetéről, Egy mozgalmas, bonyolult, ellentmondásokkal telített fél évszázad magyar történetének legfontosabb gazdasági, társadalmi, politikai és katonai problémái kerülnek vizsgálat alá ebben a műben. A szerző vezérlő elve a társadalomtörténet és a hadtörténet, valamint a hadművészettörténet szoros összefüggése, mert csakis így lehet megközelítőleg teljes és helyes képet kapni a három nagy fejedelem küzdelmeinek az egyetemes és a magyar történetben és hadtörténetben lefoglalt helyéről, s a küzdelmeket végigvívő hadseegek magyar és európai jelentőségéről. A munka leső része sorra veszi a magyarországi és erdélyi társadalmi osztályok és rétegek magatartásának alakulását a XVII. század első felében lezajlott habsburg-ellenes küzdelmekben. Így tárgyalja a főurak és főpapok, a vármegyei nemesek, a városi polgárok, a jobbágytömegek, valamint a három nagy katonaréteg: a végváriak, a hajdúk és a székelyek állásfoglalásának alakulását, a harcokban betöltött szerepét és katonai jelentőségét; nemkülönben azt a körülményt, hogy miként alakultak az osztályviszonyok, s hogyan érvényesültek az osztályérdekek azokban a harcokban, amelyekben antagonisztikus ellentétű osztályok tagjai küzdöttek egymás mellett. A második rész a Bocskai, Bethlen és I. Rákóczi vezette Habsburg-ellenes hadseregek szervezetét, életét és hadművészetét taglalja, figyelemmel kísérve a három hadsereg hasonló és eltérő vonasait is. Az olvasó megismerkedhet e hadseregek jellegével, szervzeeti formáinak alakulásával, az anyagi ellátás vagy más szóval hadtápellátás rendkívül nehéz problémáival; e hadseregek belső életével, hadászatával, harcászatával és harcértékével. A szerző arra törekedett, hogy hamis idealizálás, vagy manapság divatos "deheroizálás" nélkül ábrázolja e három nagy fjeedelem hol hozsannázott, hol elátkozott katonáit. A harmadik rész e küzdelmek helyét igyekszik megállapítani a magyar és az egyetemes történelemben és hadtörténelemben. Jóllehet ma még számos részprobléma további kutatásra és megvitatásra szorul ezzel kapcsolatban, de a munkában kifejtett gondolatok minden bizonnyal serkentőleg hatnak majd e folyamatokra. Időrendi táblázat és névmutatók igyekeznek elősegíteni a jobb tájékozódást a fél évszázad magyar történetét felölelő, olvasmányos stílusban megírt munkában. Vissza
TARTALOM
Bevezetés 7
A társadalom állásfoglalásának alakulása a Habsburg-ellenes küzdelmek idején 11
Főurak és főpapok 15
A vármegyék nemessége 35
Városi és mezővárosi polgárság 47
Magyar és nem magyar jobbágyság 58
Székely katonatömegek 73
A hajdúk 81
Végvári katonaság 96
Társadalmi célok és érdekek 108
A gazdasági és a társadalmi viszonyok tükröződése a Habsburg-ellenes hadseregek szervezetében 131
A hadseregek osztályjellege és osztályfunkciói 131
A zsoldosság problémái, hadkiegészítés, szervezeti formák, tisztikar, létszámviszonyok 134
A hadsereg anyagi ellátása 161
A hadseregek belső élete és a lakossághoz fűződő kapcsolata 177
A Habsburg-ellenes hadseregek hadművészete 193
Hadászat 193
Harcászat 207
Harcérték 216
Bocskai, Bethlen és Rákóczi háborúinak helye a magyar és az európai történelemben 235
A küzdelmek politikai céljai és jellege 235
A küzdelmek hatása történelmünk alakulására 243
A magyar Habsburg-ellenes küzdelmek helye Európa XVII. századi történetében 260
Epilógus 269
Jegyzetek 277
A jegyzetekben használt rövidítések 279
Jegyzetek az I. fejezethez 281
Jegyzetek a II. fejezethez 301
Jegyzetek a III. fejezethez 315
Jegyzetek a IV. fejezetehez 321
Jegyzetek az epilógushoz 325
Időrendi mutató 327
Névmutató 334
Helységnévmutató 342
TARTALOM Ausztria "harmadik hőskora" 5 Radetzky 6 A lojalitások zűrzavarában 10 Császáriak a királyiak ellen 16 Katonák karanténban 20 Új arcok, régi fegyverek 21 A solferinói megaláztatás, ...
Online ár:
890 Ft
Online ár:
1 600 Ft